Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Tánczos Vilmos Kolozsvár: A moldvai magyarok búcsúvezetői

mai, megváltozott helyzet szinte provokálja ezt, mert ki tudja, mit hoz a jövő. A mai erdélyi katolikus fiatalság nem lázadt fel a népénekek ellen - tudják, hogy saját kultúrájukat utasítanák el ezzel -, ott nincsenek egyházon belüli harcok "orgonás mise", vagy "gitáros mise" ürügyén, a kisközösségek fiataljai is úgy szívnák magukba egy erdélyi énekeskönyv anyagát, mint szivacs a viJEGYZETEK Az itt következő jegyzetekben a következő moldvai adatközlőkre történik hivatkozás: Becze Juzsi Katalin, Deáké, sz. 1914. - Pusztina Fikó Mihály, sz. 1923. - Lujzikalagor Csernik János (1912-1991) - Lujzikalagor Csernik Antal, sz. 1937. - Lujzikalagor Csernik Antalné, sz. 1945. - Lujzikalagor László Juzsiné, sz. Kis Erzsébet, sz. 1935. - Pusztina Andor János, sz. 1914. - Bogdánfalva Jancsi Istvánné, sz. Elek Ilona, sz. 1921. - Szitás 1. Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott... Beszélgetés Domokos Pál Péterrel. Lejegyezte: Tánczos Vilmos. Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), 1991. okt. 2., II. évf. 40. szám, 5. 2. Moldvai csángó-magyar okmánytár. 1467-1706. I., Bp. 1989.40-48. 3. DOMOKOS Pál Péter: A moldvai magyarság, Bp. 1987. (5. kiadás) 132. 4. Uo., 227-228. 5. Az "öreg deák" életének utolsó éveiről, sanyarú sorsáról a Pusztinában élő leszármazottaitól értesültem. Mivel nem tudott románul, a harmincas évek derekán hivatalától megfosztották, kilakoltatták a kántori lakból, halála után a magyar könyveit is elégették. Fia, Bartos (Deák) János, ugyancsak ismerte édesapja énekeit, de őt is csak a vegyes lakosságú, távolabb fekvő Ripában tűrték meg egy ideig, szülőfalujában, a színmagyar Pusztinában nem deákoskodhatott. A nyolcvanas évek derekán történt haláláig virrasztókban, halotti torokban, olykor temetéseken is magyarul énekelt. 6. DOMOKOS Pál Péter A moldvai magyarságban több helyen említi (Bp., 1987. (5. kiadás) 179., 207., 218., 228. és 230.), hogy a Cantionale Catholicum 1805-ös III. kiadása gyakran előfordul Moldvában. Kájoni énekeskönyvének azonban létezik egy IV. kiadása is, amely voltaképpen a III. kiadás utánnyomása. A IV., 1806-os kiadás létezéséről Veress Endre tesz említést (VERESS Andrei: Bibliográfia romano-ungarä. Vol. IL, Bue. 1931. Editura Cai

tea Româneasca, 1936.) A IV. kiadás egyetlen Hargita megye területén fellelhető példánya a székelyudvarhelyi Dokumentációs Könyvtárban található; jelzete: 41.118. 7. Jancsi Ilona (sz. 1921.), Szitás. 8. Az Ö, áldott Szűzanya, mennyei szép rózsa... kezdetű népéneket Erdélyben a Hozsannában közölt dallammal és szöveggel éneklik. (Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bp. 1991., 292-3.) A moldvai magyarok ezt a Mária-éneket még a Kájoni-féle Cantionale 165