Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Nagy Olga Kolozsvár: A népi vallásosság sajátosságai

nére is megőrizte a legősibb képzeteket és egybeolvasztotta azokkal a keresztény képzetekkel, amelyek közül egyesek a keresztény vallásba is azért csúsztak át, mert valamiképpen "revival"-szerűen működnek. (Gondolok itt a talizmánra, ereklyékre és szentélményekre, amelyek az ősi "pogány" felfogás mágikus eszközeinek "átkeresztelkedett" és "kanonizált" változatai. E kérdésben utalhatok több etnológusra, így Marót Károlyra, Van Gennepre és másokra akik például a szentek kultuszát is a legősibb mágikus képzetekből vezetik le.°) Egyébként a tolerancia nevében érdemes arra utalni, amit Gustav Jahoda A babona lélektanajcímü könyvében mond, hogy milyen relatív az, hogy melyik közösség mikor mit nevez "babonának", tehát tiltottnak, és mit "szentnek", tehát követendőnek.

7 Ezek után vegyük számba - ezúttal a protestáns népi vallásosságon belül azokat a vallásos szokásokat, amelyeket "pogány" eredetük, egyben az egyház szívós tilalma ellenére is a nép mindmáig gyakorol. S mondjuk ki azt is, hogy mindazt, ami a nép értékrendjének, érzelmi életének, szokásainak valamiképpen vallásos indítékait képezi, vallási és nem babonás jellegnek minősítjük. A református egyház tán évszázadok óta harcol a halotti tor ellen, amely nem tagadhatjuk - a halott szellemének való áldozás (egyes helyeken a halott ülőhelyét üresen hagyják a toron). Ha mégis megengedte, ez azért van, mert a halállal kapcsolatos hiedelmek olyan mélyen gyökereznek a népi tudatban, hogy már folklorizálódtak és kitéphetetlenül váltak közösségivé. Ugyanígy tiltotta a református egyház a virrasztást is, de hiába. Mindazt, ami a virrasztáson történik, a református egyházbeiiek mindinkább már egyházi kegyelettel töltötték meg (zsoltáréneklés, imádkozás), de az ősibb megnyilvánulásokban még jól fölfedezhető a virrasztási szokások ősi, védővarázslat szerepe. (Kásván egy román virrasztáson le is filmezték azokat a maszkos, álarcos játékokat, melyeket a virrasztók azért játszanak, hogy a szellemeket elűzzék, ma már azzal az indoklással, hogy a gyászolókat ezzel vigasztalják. De a református virrasztókon is átüt a régi, eredeti rendeltetés, a "vigília", hiszen a férfiak isznak és kártyáznak virrasztás közben. Tehát a cél az ébrenlét, az őrködés, és nem a kegyes megnyilvánulások.) "Kölcsönzött" vallási gyakorlatok a) Az Asszonyok könyvében* számos olyan elbeszélés van, amelyekben asszonyok, főleg anyák, református létükre gyógyíthatatlan betegség esetén a román paphoz mennek misét mondatni. Megrázó történeteket olvashatunk 12