Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Jáki Sándor Teodóz OSB Győr: Vallási néprajz a katolikus pap szemével

orgona (= orgonista) kíséretével nem egyszer gátolja a hívek énekének szárnyalását. Fokozottan áll ez a búcsújáró helyekre, ahol pap-kántori vezetés nélkül is tudnak egész éjjel szívesen imádkozni-énekelni a magyar hívek. Hozzájárul még az is, hogy a népzenetudomány könnyen bizonyítja, hogy a már összegyűjtött 200 ezer népdal (= világi szövegű) többségében parlandó (elbeszélő) jellegű, az eddig gyűjtött 12 ezer népének (= vallásos szövegű) pedig mind, kivétel nélkül parlandó jellegű, tehát nem a németek koráléneklési stílusát utánozza. A katolikus pap a néprajzostól tanulja meg, hogy 8. mit veszített a katolikus nép lelkisége a temetői halottasházak megépíttetésével. Az örök életre készülés gyönyörű lelkigyakorlata szűnt meg a halott-virrasztás szent szokásának gyakorlati eltörlésével. Moldvában, a közel 300 ezer csángómagyar szülőföldjén a temetés előtt három éjjel virrasztanak; ha a temetés péntekre esett volna, mivel ők pénteken - Jézus Krisztus temetésére gondolva - nem temetnek, olyankor a virrasztás négy éjjelen keresztül tart, és csak szombaton viszik ki a temetőbe elhantolni a koporsót. - A mi vidékünkön még ma is emlékeznek rá, hogy ki volt az utolsó, akit még háztól temettek, és ki az első, akit már a halottasházból. Csodálatos véletlen, hogy Lajtha László két munkatársával, Erdélyi Zsuzsannával és Tóth Margittal, a 24. órában, az 50-es évek elején, legalább a sopronmegyei virrasztó énekeket összegyűjtötte és kiadta. - A temetői halottasházak megépíttetése óta nemcsak a virrasztó énekek mentek feledésbe, hanem azok iránt is csökkent az imádságos emlékezés "akik a hit jelével előttünk távoztak el az élők sorából és a béke álmát alusszák".

14 (Természetesen az egészségügyi szempontok miatt, amelyek kötelezővé tették ezeknek megépítését, nem minket terhel a felelősség. Azért azonban bennünket, hogy az elmaradt halottvirrasztást oly kevés helyen próbálták némiképpen pótolni. Tisztelet akivételnek! [Pl. Balatoncsicsó híveinek!]) A katolikus pap a vallási néprajzból tanulja meg, hogy 10. a nagycsütörtöki és nagypénteki Jézus-virrasztás népünk vallásos gyakorlatában nem redukálódott egy órára, arra a minimumra, amelyet Jézus is elvárt volna tanítványaitól,

11 hanem hajnalig tartott. Tudunk olyan falvakról, ahol a húsvétra sütő-főző asszonyok, ha előbb nem, de éjjel 3-kor elsiettek ínég a templomba virrasztani. A katolikus pap a vallási néprajzból tanulja meg, hogy 11. falvainkban él még a nagyszombat éjjeli - húsvét-hajnali Krisztuskeresés szent emléke. A győrmegyei Kunszigeten még a gyakorlata is! 125