Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Horváth József Győr: Adalékok a népi vallásosság kutatásához 17–18. századi győri végrendeletek alapján

11. Mindhármat közli SÖRÖS Pongrác: Végrendeletek és leltárak a XVI-XVII. századból. 1-3. közi. Történelmi Tár 1899.527.,676.,521. 12. Városi végrendeletek 305. sz. 13. Végrendeletek könyve 1. köt. 45. ill. Városi végr. 26. sz. 14. Végrendeletek könyve 1. köt. 22. ill. Végrendeletek könyve 2. köt. 312. 15. Végrendeletek könyve 1. köt. 93. ill. Végrendeletek könyve 3. köt. 330. 16. Végrendeletek könyve 2. köt. 210. 17. Uo. 159. 18. Városi végr. 294. sz. 19. SZENDE Katalin op. cit. 268-269. 20. Győr városa ugyanis 1447-töl a győri káptalan földesúri fennhatósága alá tartozó mezőváros volt és csak 1743-ban kapja vissza szabad királyi városi kiváltságait. (Az egyházi függés alá kerülés kezdeteiről Id. GECSÉNYI Lajos: Győr középkori helyrajzáról. Adatok és kérdőjelek. Győri Tanulmányok 5. köt. Győr, 1983. 29-44. Annak hatására kitérünk: HORVÁTH József: A XVII. század elején keletkezett győri végrendeletekről. Győri Tanulmányok 8. köt. Győr, 1987. 115-116.) 21. A XVII. századi győri szerzetesrendekről Id. BEDY Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1939. 30-36. és 57-58. 22. Végrendeletek könyve 2. köt. 191. 23. MOHL Antal: A Mária-kongregácziók története. Különös tekintettel hazánkra. Győr, 1898. 113., hogy a korszak Mária tisztelete nem volt Győrött előzmények nélküli, arra egyetlen adatot említenénk: az 1523-ban alapított első győri kalendás egyesületet már a Boldogságos Szűz oltalma alá helyezték. Ld. BEDY Vince: A 16. és 17. századbeli győri kalendás egyesületek. Győri Szemle 1930. 163. 24. PISZKER Olivér: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (1743-83.) Pannonhalma, 1933. 23. A kongregáció teljes neve: Sodalitas Immaculatae semper Virginis Deiparae Mariae de Victoria. 25. Petrus Farety kőműves rendelésében áll: "Germanicae Congregationj Sub Titulo Beatae MARIAE Virginis de Victoria hic Jaurinj apud Rndos Patres Societatis JESV Erectae lego duodecim florenos" (Végrendeletek könyve 3. köt. 106.) 26. PISZKER Olivér op. cit. 25., ill JÁNOSSY Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, 1935. 58. 27. Hegedős Mészáros János özvegyének végrendeletében (Végrendeletek könyve 3. köt. 130.). A társulatot sok helyütt Agónia Társulatnak is nevezték, ld. pl. LÉNÁRT Andor: Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII-XVIII. században. Archívum 2. Eger, 1974. 36. A győriről Bálint Sándor is említést tesz (BÁLINT Sándor: A magyar vallásos néprajz körvonalai. In: BÁLINT Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. Bp. 1938. 32. 28. Végrendeletek könyve 3. köt. 329-330. 29. Uo. 577. A karmeliták itteni működéséről Id. P. ANTAL: A győri karmelita rendház kétszázéves története 1697-1897. Győr, 1897. A kegyes hagyományok összege egyébként az esetek döntő többségében kb. 5 Ft alatt van. 30. Minderről ld. BEDY Vince op. cit. 1939. A kegyes hagyományok megoszlását függelékként közöljük. 31. Ez utóbbiról szól Berkes László 1763-ban kelt ezen rendelése: "Legálok ismét az Újonnan föl állíttatott körösztenyi Tudomány Sz. Háromsagh Congregatiojának flór. 15." E testálónk egyébként hat kongregációnak tesz kegyes hagyományt azért, hogy temetésén jelen legyenek. (Városi végr. 320. sz.) Bedy egyébként kb. két tucatnyi győri kongregációt említ a XVIII. századból. (BEDY Vince op. cit. 1939. 146-147.) 99