Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. TENGELY ADRIENN A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között A világi harmadrend szerzetes jelleggel rendelkező társulat világi hívek számára, amelynek saját szabályzata, jelölt- és újoncéve van fogadalommal - engedelmesség a rendi vezető iránt, állapotbeli tisztaság és állapotbeli szegénység -, a szerzetesi ruhát helyettesítő vállruhával és kötelező imádsággal. Tagjai annak a szerzetesrendnek az eszméit és különleges célkitűzéseit valósítják meg világi keretek között, amelynek vezetése alatt állnak, miáltal részesülnek az adott rendnek jutatott lelki kegyelmekből.1 A ferences harmadrendet 1221-ben Assisi Szent Ferenc alapította világi hívek számára a lángoló beszédei hatására fellelkesült nép kérésére. A harmadrend a kezdetektől fogva igen népszerű volt, sokan csatlakoztak hozzá: uralkodók, tudósok, művészek - például IV. Béla, Árpád-házi Szent Erzsébet, Morus Tamás, Dante, Michelangelo, Raffaello, Palestrina -, de sokan az egyszerű nép tagjai közül is. Jelvényük a derékra kötött korda, vagyis kötél volt. A ferences harmadrend Magyarországon is korán meghonosodott, főleg azokon a helyeken, ahol ferences rendházak működtek.2 Bár a reformáció és a török hódítás visszavetették és sok helyen megszűntették a társulatot, azonban a 18. század elején az újjáalakuló ferences rendházak mellett újra megszerveződtek az egyes harmadrendi közösségek, melyek a hasonló jellegű ferences kordás társulatokkal a legnépszerűbb társulati formának számítottak. Nyilván ennek köszönhető, hogy II. József a társulatok közül elsőként épp ezeket oszlatta fel 1781-82- ben.3 A posztjozeíinista egyházpolitika elmúltával a 19. század második felében egyre több helyen alakultak újra harmadrendi közösségek, melyek a 20. század első felében ismét virágkorukat élték: 1927-ben 42 csoportban 5200 ferences harmadrendi testvér élt Magyarországon, 1948-ban pedig már 460 közösségben 1 Schermann 1927,5. 337.; Sipos 1928, 115.; Mihalovics 1942, 265-269. 2 Vándor 1989, 3-8.; Assisi Szent Ferenc Harmadik Rendjének szabály- és vezérkönyve 1930, 17-19.; A Ferences Harmadik Rend 1947,9-60. 3 Tüskés -Knapp 1992, 15., 27-28., 33-34.; Juhász 1944,161. 185
