Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Novák László Ferenc: Sírjelölési szokások. A fejfa

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

része volt, amely azonban másodlagos sírjelölő funkcióval is rendelkezett. A sírhantba szúrt zászlós kopja a sírban nyugvó harci dicsőségét hirdette, a sírra állított fejfa, gombfa mint epitáfium, síremlék nem csak a vitézi renden lévőknek, hanem a köznépnek is sírjele volt.

A fejfa helyi specifikus, a református és unitárius magyarság, de az evangélikus szlovákság körében is megtalálhatóan, egy-egy helység (falu, mezőváros) jellegzetes fej fakultúráját örökíti.40 Az ún. „kopjafa” nem helyi specifikus. A díszesen faragott oszlopfejfák formakincsét, ornamens elemeit jeleníti meg általánosságban, helytől, vallási felekezettől függetlenül.

A kopjafa, valójában és valóságosan is csak emlékfa. A népi iparművészet remekének tekinthető. A fejfa ornamentikáját átörökítve, felhasználva a díszítőelemeket (csillag, tulipán, gomb, virágtartó) készülnek a változatosan faragott „kopjafák”, amelyek nemzeti szimbólumként őrzik az egyes történelmi eseményeket (pl. az 1526-os csatahely Mohácson, az 1848/49-es szabadságharc, 1956-os forradalom és szabadságharc emlékhelyein), a nemzeti önazonosságot fejezik ki a trianoni diktátummal 1920-ban elszakított nemzet és országrészeken: Felső-Magyarország - Szlovákia, Kárpátalja - Ukrajna, Erdély - Románia, Vajdaság - Szerbia, de sírjelként megjelennek olyan helyeken (pl. a római katolikus temetők), ahol korábban nem is létezhettek.41

40 Novak 2005.

41 Lásd. L. Juhász 2005.

757