Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. házasságokban a gyermekek többségében a katolikus vallást, a református és evangélikus vegyes házasságokban pedig a református vallást követték. A vegyes házasságok felekezeti megoszlása szerint református és evangélikus személyek között 26 vegyes házasság jött létre, katolikus és református személyek között 15, katolikus és evangélikus személyek között 4, katolikus és görög keleti személyek között 1.60 Az 1757. évi veszprémi lélekösszeírás utolsó oldalain találjuk a katolikus hitre visszatért személyek adatait az 1751-1757 közötti időszakból. A feljegyzés napra pontosan leírja, hogy ki, melyik napon, és milyen vallásból tért vissza a katolikus hitre. 122 nevet írtak össze, a legtöbb visszatértet 1756. évben jegyezték fel, 31 személyt. A hét év alatt 19 lutheránus, azaz evangélikus, és 102 kálvinista, azaz református tért vissza a katolikus hitre. Egy olyan személyt jegyeztek fel, akinek a neve mellé az indifferentismo61 szót írták. A visszatért hívek átlagélet- kora 30 év. Az összeírtak nemek közötti megoszlása kiegyenlített, 60 nő és 62 férfi lett feljegyezve. Az összeírás adatai felekezeti viszonylatban megmutatják a 18. század katolikus megújulásának erejét. A 17. század végén még szinte teljesen protestáns város pár évtized alatt római katolikus többségű püspöki székhely lett. Ez az ösz- szeírás Padányi Biró Márton püspöki programjának egyfajta győzelmét is jelentette. A püspök élete nagy feladatának tartotta a katolikus vallás megerősítését, a protestánsok rekatolizációját egyházmegyéjében és püspöki székhelyén. Biró Márton püspök minden eszközt felhasznált és kihasznált a protestánsok meggyengítésére, vallásuk visszaszorítására, és egyben a katolikus hit terjesztésére. Az összeírásnak felekezeti vonatkozású érdekessége, hogy izraelita felekezetű lakosokat nem találunk. Esterházy Imre püspöksége idején (1723-1725) érkezhettek az első betelepülő zsidó családok Veszprémbe. Veszprém város levéltárának indexében található egy házlevél, amely arról szól, hogy 1726. április 27-én egy Lobi Salamon nevű veszprémi zsidó Tislér Mihályné Kun Anna veszprémi várban található kőházát 100 forintért vette meg. Az 1735. évi zsidóösszeírás szerint Veszprémben három zsidó család élt. Ebben az összeírásban két Löbl családot írtak fel, nevezetesen az Esterházy uradalomról ideköltözött Jakob Lobit, Salamon Löbl özvegyét Rosina Herzlt és a Morvaországból érkezett Mihály Sámuelt. A három zsidó családban 1736-ban már 16 személy élt, akik a püspök joghatósága alatt álltak.62 60 14. sz. melléklet 61 A szó jelentése közömbös, de itt valószínű azt jelenthette, hogy vagy nem tudták milyen vallású volt, vagy már nem gyakorolta az előző vallását sem. 62 Kun 1932,10-11. 99
