Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldték a Jézus Krisztust.” A János Evangéliumában támasztott feltételek: ismerd meg az egyedül igaz Istent és Jézus Krisztust. Krisztus istenségének minőségére az eredeti helyen nem találunk utalást. Az utolsó két részletben Heltai Szent Pált idézi, a margináliák tanulsága szerint a korinthusbeliekhez írt levél 8. részéből, illetve a Timóteushoz írt első levél 2. részéből. Ha azonban összevetjük a Heltai által idézett részeket („»münékünk - úgy mond - csak egy Istenünk vagyon «” és „»Amaz Atya, kitől mindenek vadnak «”) a fentebb már idézett lKor. 8,6-tal („Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa.”, láthatjuk, hogy Heltai itt egyetlen bibliai idézetet bontott ketté, de a „feleslegesen” kihelyezett margináliával, és az idézett hely kettészakított részei közé ékelt mondattal („Kicsoda legyen ez az egy Isten, megmagyarázza, mondván:”) azt az érzetet kelti az olvasóban, hogy itt két különálló gondolatot olvashat. A másik hivatkozás (lTim 2,5) éppen kapcsolódik Heltai gondolatmenetéhez, sőt már utalt is rá néhány sorral feljebb, de a Heltai által idézőjelekkel közölt szöveggel távolról sem azonos. Feltehetjük, hogy a kihagyás oka az lKor 8,6-ban található azon kijelentés, miszerint „és egy \Jrunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség”, és amely ugyan az antitrinitáriusok ennél kifinomultabb krisztológiája szerint védhető kitétel lenne, a Háló főszövegének egyszerűsített teológiájába nem fért volna bele. Ez utóbbi elképzelés is megerősítheti, hogy a nyitva maradt kérdések és a gyakran csak feltételes módban megfogalmazott válaszok ellenére sem volt érdemtelen megvizsgálni a Háló előszavában fellelhető biblia utalásokat, hiszen rávilágít Heltai erősségére: egyfelől az antitrinitáriusok bonyolult teológiai kérdésekre adott válaszait egyszerű, könnyen emészthető üzenetekké fogalmazza át, másfelől az egyszerű kijelentéseket komoly, bibliai szövegeken alapuló magyarázatokkal tudja megtámogatni. Miközben a fordítás nyelvezete a gúnyirodalmat idéző fordulatokban bővelkedik, és kifejezetten széles olvasóközönség számára befogadható, propagandisztikus céllal leegyszerűsített teologizálásokat tartalmaz, a bibliai utalások héber szövegeket, Kimhit, Sozzinit idézik. Összegzés Bár a Hálóban fellehető, antitrinitárius propaganda szolgálatába állított ösz- szes retorikai fogás és bibliai utalás vizsgálatára itt nem tudtam kitérni, a fenti néhány példa reményeim szerint fel tudta hívni arra a figyelmet, hogy a szak- irodalomban teológiai szempontból kevéssé értékesnek tartott Háló nagyobb 961
