Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ható információink vannak, az az, hogy Heltai Gáspár és munkatársai86 1551- től kezdve részleteiben kezdték el kiadni a Biblia magyar fordítását, melyet majdnem teljes mértékben sikerült is megvalósítaniuk. Bár nem a Szentírás felépítésének megfelelően haladtak a könyvek megjelentetésében, munkájuk eredménye mégis impozáns: 1551 - Biblia első része, azaz Mózes öt könyvének fordítása;*7 1552 - Jézus Sirák könyve; Bölcs Salamon királynak könyvei', Bibliának negyedik része, azaz a prophetáknak írások;88 1560 - Zsoltárok', 1562 - A Jézus Krisztusnak Újtestamentoma'89 és végül 1565-ben a Bibliának második része, amely az ószövetségi történeti könyveket tartalmazta. Észszerűnek látszana tehát, hogy Heltai ezeknek a magyar nyelvű kiadásoknak a megfelelő helyeire hivatkozzék, ha valóban az lenne a célja, hogy mindenkit arra biztasson, hogy lapozza fel a megfelelő helyeket a Bibliában. Kőszeghy Péter az 1979-es szövegkiadáshoz fűzött 3. végjegyzetben azt állítja - különösebb indoklás nélkül - hogy Heltai a margináliákat a Vulgatára vonatkozólag közli. „Heltai a Biblia latin nyelvű fordítására - az ún. Vulgatára - hivatkozik, amely a IV-V. században keletkezett; legnagyobb része Szt. Jeromos munkája.”90 A margináliák latin nyelvűsége utalhat erre a lehetőségre, de nem a Vulgata volt a korban az egyetlen latin Bibliafordítás, sőt, bizonyos, a későbbiekben kifejtendő érvek megalapozhatják annak felvetését is, hogy Heltai nem latin, hanem héber gyökerekhez nyúl vissza. Ennek alapos bizonyítására nem vállalkozhatom, de ettől függetlenül érdemesnek tartom néhány példa alapján annak közelebbi szemügyre vételét, hogy Heltai Gáspárnál a Hálóban milyen funkciót és hogyan töltenek be az antitrinitárius eszme terjesztésében a bibliai helyekre vonatkozó hivatkozások. A Hálóban található összes bibliai hely vizsgálatára itt nem áll módomban kitérni,91 most csak a szakirodalom által már alaposan elemzett, de ebből a szemszögből még nem vizsgált bevezető részt vizsgálom. Gondolatmenetemben először a Háló egészének alapjává tett igét veszem vizsgálat alá, majd a Dávid Ferenc gondolatait tükröző, azt bibliai utalásokkal támogató részt, végül a Heltai saját leleményeihez válogatott bibliai részeket. 86 Gyulai István, Ozorai István, Vízaknai Gergely, Egri Lukács, Szegedi Lajos. Vö. Borbély 1910, 14-15. 87 Heltai - Mózes. 88 Heltai - Próféták. 89 Heltai - Újtestamentum. 90 Háló 1979,465. 91 Ezt a munkát 2005-ös dolgozatomban már elvégeztem. Tóth 2005. 944
