Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. is megtörténik, helyesebben János Zsigmondnak a jó, népéért felelősséget érző uralkodóként való megjelenítése, aki „az egész Magyar nemzetnek”79 kívánja ezt a könyvet kezébe adni, hogy a jelenlévő ördögöt megmutathassa általa. Ezután az igehirdetés alapjául szolgáló ige ismertetése következik - Jn 8,44., erre a későbbiekben, a dolgozat bibliai helyeket tárgyaló részénél még visszatérek - de bőven merít a Szentírás egyéb helyeiről is gondolatainak alátámasztására. Az olvasót ezáltal biztosítja arról, hogy nem légből kapott dolgokról beszél, csakis „tiszta forrásból”, a Szentlélek által sugallt írásokra támaszkodva fejti ki mondanivalóját, egyúttal megvalósítva az antitrinitáriusok által kiharcolt álláspontot, miszerint - az Apostoli Hitvalláson kívül - csak a Biblia lehet bármiféle teológiai fejtegetés alapja. Rögtön felvetődik a kérdés: kinek szólnak ezek a hivatkozások, kiket akar meggyőzni vallási elképzeléseiről? Az előszóban említett „egész Magyar nemzetet”? Bár Kőszeghy a Hálóhoz írt tanulmányában „elsősorban a magyar nyelvű polgárságot”80 feltételezi Heltai célközönségeként, a kor emberének olvasásértését vizsgáló tanulmányok eredményeit figyelembe véve, ez inkább közvetítőkön, a művet olvasni képes tanítókon, prédikátorokon keresztül valósulhatott meg.81 A Hálónak ez a sajátossága, összevetve Balázs Mihálynak azon észrevételével, hogy „Heltai erősen kifelé beszél Erdélyből”,82 eszünkbe juttathatja az erdélyi antitrinitáriusok fent említett „térítő kőrútjait”, melyekkel az Erdélyen kívül fekvő területeket is igyekeztek meghódítani.83 Véleményem szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Háló fordításának készítésekor egyfajta minta létrehozása is cél lehetett, amelyet az esetleges új területek prédikátorai haszonnal forgathatnak. Heltai a teológiai kérdések tárgyalása során mindvégig megmarad egyszerű, közérthető, mégis élvezetesen színes stílusánál, amelyet a templomba prédikációt hallgatni vonuló nép könnyen magáévá tud tenni, ugyanakkor megjelöli az érvek alátámasztására alkalmas bibliai helyeket is, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a majdani prédikátort felkészítse az állítások megvédésére egy esetleges hitvita során. Ezt az elgondolást erősíti, ha a Háló kapcsán ismét felidézzük az első gyulafehérvári hitvitát. A Heltai Gáspár felekezetváltása kapcsán már említett esemény eszmetörténeti jelentősége abban áll, hogy Blandrata és Dávid Ferenc első találkozása 79 Háló 1979, 94. 80 Háló 1979,426. 81 Vö. Hudi 1990.; Tóth István György 1990. 82 Balázs 1998, 21. 83 Vö. Zoványi 1977, 45-A6. 942
