Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. F. TÓTH F. PÉTER Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában A Háló kiadásairól A magyarul Háló címmel lefordított munka eredetijéről a kutatás eddig a következőket állapította meg. Az 1567-ben Heidelbergben megjelent eredeti kiadás címe Sanctae Inquisitionis Hispanicae artes aliquot detectae, ac palam traductae, melyet Reginaidus Gonsalvius Montanus néven jegyzett a szerzője. Balázs Mihály Heltai Hálójának forrásáról és eszmetörténeti hátteréről' című tanulmányában kizárja a művel foglalkozó szakirodalomban korábban létező feltételezést, mely szerint két vagy több ember munkája lenne ez a mű, valamint cáfolja, hogy a latin nyelvű munka egy esetleges spanyol eredeti fordítása lenne. Szerzőség kérdésében a tanulmány két főre szűkíti a lehetőségek számát: az álnévvel kapcsolatos irodalom tanulmányozásának végeredményeként Antonio del Corrót vagy Casiodoro de Reynat jelöli meg lehetséges szerzőknek,1 2 ez utóbbit tartva valószinűbbnek. A mű látványos karriert futott be Európában: két éven belül angolra, franciára, németre is lefordították, 1568-ban két holland kiadása jelent meg - a spanyol fordításra azonban a XIX. századig várni kellett.3 Gonsalvius műve témája miatt kelthetett ekkora feltűnést: a szerző keményen elítéli, és részletesen leírja az 1550-es évek végén újból erőre kapó spanyolországi inkvizíció működését, borzalmait. A Háló magyarul először - a címlevél tanúsága szerint - 1570-ben jelent meg. A szakirodalom általánosan elfogadja ezt a dátumot,4 részben arra alapozva, 1 Balázs 1993. A szerző személyére vonatkozó információkat is ebből a tanulmányból veszem. 2 Mindketten tagjai egy 12 fős szerzetescsoportnak, akik 1557 első felében megszöktek a sevillai hieronimita San Isidoro rendházból. Vö. Balázs 1993, 167. és Szörényi 1996,24. 3 Szörényi 1996, 22. Megjegyezném azonban, hogy a Hálóval érdemben foglalkozó, lassan egy évszázados irodalom különböző adatokkal szolgál ebben a kérdésben. Botár Imre a Hálót ismertető cikkében valamint Kelemen Miklós Heltai Gáspárról írott könyvében a magyar fordítás előtt 1568-ban egy angol és 1569-ben egy holland nyelvű kiadásról tud, Horváth János pedig említ még egy német fordítást is az 1569-es évben. Trócsányi Zoltán ugyanezen adatokat adja meg az 1915-ös kiadás Bevezetésében, ahogyan Dr. Erdő János is. Balázs Mihály fent említett tanulmányában két német kiadást említ az 1569-es esztendőből. Vö. Botár 1956.; Kelemen 1999, 19.; Horváth 1957, 376.; Háló 1915, 6.; Erdő 1974,213.; Balázs 1993, 192. 4 Kőszeghy Péter a Háló 2000. évi kiadásának utószavában, hipotetikusan ugyan, de megkísérli a 926
