Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Csapa János: Református prédikációk a 19. század első feléből
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. az isteni képnek, egyenlő jogú remény lője a’ boldogságnak s idvességnek. Ez a’ természeti egyenlőség szüli az egymás iránti vonzalmat, mely embert, nem pedig keresztyént vagy pogányt keres. ... a' szép és dicső tetteket pogányban, mint keresztyénben, barátban mint ellenségben egy iránt becsülni kell.” Inti a szülőket: „Szülék! Atyák és Anyák! még egy szóm vagyon ti hozzátok, halljátok meg: a’ vallásbeli gyűlölség nem születik az emberrel. — Azután tanulja másoktól, mint szüléktől, tanítóitól — ha ti a’ gyermekkorotokba beszívott vallásbeli gyülölséget egészen le nem vetkezitek, oltalmazzátok meg attól legalább a’ ti kicsinyeiteknek szíveket. - ne mutassátok újjal a’ más vallásúakat a’ ti gyermekeitek előtt, s ők sem fognak azoktól idegenkedni, hanem becsülni fogják a’ jóért, akármely vallású legyen. így szóljatok a’ ti gyermekeiteknek: látjátok fiaim egy templom nem volt elégséges az egész népnek béfogadására, mindazért több templomok építtettek, nagyobbak, kisebbek, czifrák, ékesség nélkül valók - mi ebben, mások más templomban imádkoznak, de még attól ugyanazon egy Istenhez, a’ kinek azok es és mi is oly képen gyermekei és testvérek vagyunk. ” Mások megbotránkoztatása Vannak olyan bűnök, melyek nem csak magunkra, hanem másokra is hatással vannak, sőt még akkor is hatni fognak, amikor mi már nem leszünk. A következőket sorolja fel: 1. erkölcstelen tudományok, beszédek és tanítások, 2. erkölcstelen példaadás, 3. erkölcstelen gyönyörűségek, 4. a földi javaknak igazságtalan úton-módon való keresése és bírása, 5. erkölcstelen rendszabások Az irigység „Nincs még egy bűn mely szégyenítőbb és veszedelmesebb lehet.” Végig kíséri a gyermeki, az ifjúság és a vénség évei alatt is az embereket. Kain és Ábel s József történetére utal a bevezetőben. A prédikáció célja rámutatni az irigység formáira és káros voltára és annak elhagyására buzdítani a hallgatóságot. Káros és veszedelmes indulatnak nevezi. „Más bűnökkel ellentétben az irigységet rögtön követi a büntetése, mivel soha nem irigyelhet senki semmit, ha ugyanakkor magába fájdalmat ne érezne, és mennél jobban irigyli valaki a’ más boldogságát, annál nagyobb az azon való fájdalom és így az irigységet követő büntetés is. ” Ugyanakkor esztelenség is. Hiszen amiért irigykednek az emberek azok közönségesek és veszendők. Ilyen a nagyobb becsület, a tisztség, szépség, okosság, nagy család, gazdagság, oly dolgok iránti vágy, amiért semmit sem teszünk, hogy a miénk legyen. Csupa veszendő dolgok, melyek ma még vannak, holnap pedig semmivé válhatnak. Éppen ezért inti a gyülekezetét: „Elégedjünk 915
