Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A veszprémi egyházmegye újjáépítő püspöke Padányi Biró Márton egyénisége mellett annak köszönhette sikereit az egyházmegye szervezésében, hogy területileg és személyi állományát tekintve is nagyon jól ismerte püspökségét.27 Hosszú idő után ő volt az első olyan püspök, akinek pályája az egyházmegyében felfelé ívelt. Tisztában volt a feladatokkal, a lehetőségekkel és a nehézségekkel is. Erőteljes, ellentmondást nem tűrő egyénisége volt.28 Biró püspök engedélyt kért a királynőtől, hogy a reformátusokat is vizitál- hassa, ún. generalis visitatio-t folytathasson. Az 1745. december 8-án kelt királyi rendelet értelmében megbízást kapott az egyházmegyéje területén élő nem katolikus lelkészek, imaházak látogatására is. A fopásztor az egyházmegye egész lakosságát hatáskörébe tartozónak tekintette.29 Egyházlátogatásai során következetesen felkereste a protestáns templomokat és lelkészeket, a protestáns gyülekezetekben is prédikált. Az energikus főpap kinevezését követően szemináriumot alapított, amely a papság megfelelő helyi utánpótlását biztosította, és hozzálátott az egyházszervezet kiépítésének folytatásához.30 Megkétszerezte a főesperességek számát, és legfőbb törekvései közé tartozott a katolikus plébániák, tanítói állások és templomok számának növelése, aminek érdekében a régi építmények helyreállítása és újak emelése mellett a protestáns tulajdonban lévő templomok elvételét, visszavételét is támogatta.31 A veszprémi egyházmegye területén a 17. század közepére csaknem 500-ról 5-re zsugorodott plébániák száma a század második felében lassan emelkedni kezdett, majd püspökségének kezdetére 90-re szaporodott. Padányi Biró Márton püspökségének 17 éve alatt ugyanannyi új plébánia jött létre, mint az 1710 és 1735 közötti 25 évben (1710-1735: 71 plébánia; 1745-1762: 70 plébánia). Az ehhez szükséges idő csökkenése mutatja, hogy az egyházmegye helyzete, támaszkodva a század első harmadának eredményeire, időközben jelentősen javult. A plébániahálózat bővítését olyan külső erők, mint például az egyházmegyés lelkipásztorok alacsony száma, ekkor már nem hátráltatták. Az adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy Volkra Ottó János és Acsády Ádám püspökök az egyházszervezet alsó, plébániai szintjének kiépítése terén méltó elődei voltak Biró Mártonnak.32 27 Volkra, Esterházy és Acsády püspök is az egyházmegyén kívülről érkezett a veszprémi püspöki székbe. A hatalmas egyházmegye megismerése mindkét püspök számára hosszú időbe telt. 28 Dénesi 2006, 146. 29 Dénesi i. m., 119. 30 Hermann 2011, 88. 31 Tüskés - Knapp 1989, 141. 32 Hermann 2011, 88-89. 91
