Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. „E könyv mutatja a pokolbeli keresztények kínjait, amelyeket Mihály arkangyal mutatott meg a Szűz Anyának, hogy látná meg, hol kínlódnak a keresztények lelkei.” (Részlet Szűz Mária leveléből.) Megállapításom szerint alkalmazásukat és funkciójukat tekintve sokban hasonlítanak a ráolvasásokra. Szinte az archaikus imádságokra jellemző elemeket - az olvasásért és terjesztésért bűnbocsánatot nyer az olvasója — tartalmaz. „Boldogpedig az ki e levelet megvizsgálja, s másoknak fogja ajándékozni, annak minden bűnei meg fognak bocsáttatni s a mennyország lakosai lesznek, ha Isten parancsát is megtartják. ” - (Részlet Jézus Krisztus leveléből.) A helyi adatgyűjtésemből kiderült, hogy a leveleket nem használták és használják a közösségi és hivatalos egyházi alkalmakon. Azonban a levélben rejlő utasításoknak megfelelően másolták és továbbadták azokat, mert a levél olvasása és sokszorosítása szinte mágikus erővel bírt. „Oda kell adni, hogy hát had imádkozzák mások is, had olvassák..." - mondja Pilipkó Margit. „S tudósítlak áldott keresztények ki e könyvnek hitelt nem adand, az átkozott legyen és a mennyországot meg nem fogja látni. S ha megtartjátok Isten parancsait, s töredelmes penitenciát fogtok tartani, akkor megbocsát nektek az Isten. Ha vétkeitek száma oly nagy volna is, mint az egek csillagai, vagy mint a tenger homokja, vagy mint az erdők levelei, vagy mint a földfüvei, akinél e könyv meglesz s másnak nem fogja mutatni, átkozott legyen, s bünbocsánatja nem lesz." — (Részlet Szűz Mária leveléből.) A levelek mélyebb tartalmi vizsgálatára és használati módjainak részletes bemutatására a jelen tanulmány rövid terjedelmére való tekintettel nem vállalkozom. A két levél teljes szövegét a mellékletben közlöm. A kéziratban lévő harmadik történet a Könnyező Szűz Mária története, mely egy búcsú alkalmával került a tulajdonoshoz, és a búcsúból hazatérve másolta be saját füzetébe. A bejegyzés a könnyező Szűz Mária történetének néhány sorát vetíti elénk „Ezerkilencszázöt december havában... Nagy sírás és zokogás üté meg fülét Csodálkozva nézi hogy ki siránkozik itt De amint kinyitja szentélynek ajtaját akkor látta szűz Mária arcát könnyezni... ” A történet a Máriapócsi kegytemplomban lévő, 1905 decemberében könnyező Mária szobor törtnetét tárja elénk. Az erről szóló adatok is elő kerülnek a történetben. Akkor Zubriczky Tivadar, mária-pócsi házfőnök és helybeli lelkész tett jelentést a szobor könnyezéséről. A bejegyzés 16 versszakból áll. 903
