Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. zadban Veszprém városában 68-féle foglalkozást űztek iparosok.10 Az 1756. évi iparosok összeírása a következő céheket említi a városban: Tobak Czéh, Kőmíves, Czizmadia, Csapó, Magyar Vargha, Bognár, Kovács, Fazakas, Szabó, Németh Vargha, Lakatos, Takács, Tislér, Mészáros, Szűcs, Csutorás, Szíjártó, Barbell, Gombkötő, Molnár, Pintér.11 Veszprém város lélekszámát vizsgálva a 18. században nagy változás következett be. Az 1757-es veszprémi lélekösszeírás adatai alapján a város összeírt lakossága 4888 fő volt, összesen 921 háztartással.12 Az 1750-ből ránk maradt városi nemesi összeírás 112 nemesi családot tüntet fel.13 Az 1767. évi adóalapösszeírásban 828 adózó szerepelt, 158 közülük a német nemzetiségű. 1777-ben Veszprémben külön a püspöki és külön a káptalani birtokokon élőket is összeírták, ami valójában a teljes lakosságra vonatkozó adatokat ad. A káptalani területen 377, a püspöki birtokokon 587 háztartást írtak össze.14 Összesen 964 háztartás, család élt Veszprémben püspöki és káptalani birtokon. 1785-ben az első hivatalos népszámlálás idején már 1218 háztartásban 7346 személy - az 1720-as évek népességének több mint háromszorosa - élt a városban.15 A század utolsó adata a város lakosságáról Hajas István plébános nevéhez fűződik, aki 1792-ben összeírást készíttetett a város lakóinak számáról. Ez az összeírás 7398 főt említ.16 Az összeírásokkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy mivel különböző célokkal és technikával készültek, ezeket összehasonlítani, vagy az összeírásokból nyert adatokat biztos adatoknak mondani a népesség számának meghatározásában nem lehet. Az összeírások közül a legpontosabb és legátfogóbb összeírások a lélekösszeírások. Az adóösszeírások mivel csak egy rétegét írták össze a lakosságnak, az adataik önmagukban sohasem állhatnak meg, szükséges azok összevetése más forrásokkal is.17 10 Veszprémben előforduló foglalkozások a 18. században: ács, asztalos, bába, bábos, bakter, bognár, borbély, bőrkészítő, cipész, csapó, cserepes, cserző, csizmadia, csutorás, esztergályos, fazekas, festő, fésűs, fiskális, gerencsér, gombkötő, hajdú, harangozó, hentes, irhagyártó, juhász, kádár, kalapos, kalmár, kapcakötő, kéménytisztító, képfaragó, képíró, kerékgyártó, késes, kesztyűs, kocsis, kosárkötő, kovács, kőműves, könyvkötő, kötélgyártó, lakatos, molnár, mészáros, nyerges, nyomtató, olajos, ötvös, palackkészítő, pék, pincér, posztós, sebész, serföző, süveges, szabó, szecskametsző, szappanfőző, szíjgyártó, szitás, szűcs, takács, tímár, toronyőr, üveges, varga vasárus. Lásd: Hungler 1988,173. 11 MNL-VeML, V. 102.h 12 VÉL, A14.8. kötet 13 VÉL, Veszprém Oppidum, C/l. 1750. 14 VÉL, Veszprém Oppidum, C/l. 1777. 15 Bőszéné Szatmári-Nagy 2008, 96., lásd: 15. sz. melléklet 16 Hungler 1988, 183. 17 Boross 2002, 14. 88
