Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Frauhammer Krisztina: Női példaképek, női szentek a 19–20. század fordulójának női imakönyveiben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. imakönyvön czimül, tán inkább czégérül valamely kép vagy e szavak: igen foganatos, igen ájtatos, igen szép ima vagy ének, lehet függelékébe a nagy ígéret, hogy eme meg ama kegyelem, ilyen meg olyan áldás adatik annak, ki elmondja, mi magát a szöveget mérjük az Úr imájához, kérdezvén vajon összevág-e a kettő? [...] Mi a ponyvairodaimat fenntarthatónak mondjuk, mert a szegény embernek ez a könyves boltja és óhajtjuk, bár a vásárokon árulgatók ponyváin ne csupán apró füzetecskékkel, hanem tetemesebb műveket, is láthatnánk [...]."A folytatásban a lelkészeket, segédlelkészeket buzdítja, hirdessék ki híveiknek egy-egy új imakönyv megjelenését, hol, mennyiért lehet kapni azokat. „így a lelkész urak egyszeri szava lassankint eltöltené a híveket jó imakönyvekkel vagy imakönyveiket jó imákkal, énekekkel. Ha pedig nem törődik a jó olvasmánnyal és néhány szót sajnál híveitől, majd elmegy az illető a legközelebbi vásárra s első kérdése midőn a ponyvairodalmi ponyva előtt megállapodik; van-e valami szép új imádság vagy ének vagy istoria? Van Bizony, feleli a ponyvás; íme itt legújabb szent levél, itt meg a zsidóból lett disznó, ezek legeslegjobbak de nem is adhatom szokott áron, mert alig tudok eleget nyomtatni. ”'° Mindezeket az újításokat sürgette továbbá a katolikus egyházat a 19. században nagymértékben érintő, az intézményrendszerre és a hitre is kiterjedő krízis. A klérusnak nemcsak a felvilágosodás eszmeiségének kihivásaival kellett megküzdenie, hanem azzal is, hogy a vallás és az egyház a szekularizációs tendenciák miatt a politikai és társadalmi rendszer központi területein is háttérbe szorult." E problémák megoldásában a család és a nő társadalmi szerepének egyházi felértékelése komoly tényezőként jelent meg. A nő, feleség, anya mély vallásossága kulcsfontosságúvá vált ebben az új helyzetben, őt és az általa összetartott családot tekintették a legmegbízhatóbb védelemnek a sokat ostorozott mentális szekularizáció ellenében. Rudolf Schlögl szerint az egyház kifejezetten megmentőt látott a nőben, hiszen rajta keresztül látta megvalósíthatónak a társadalom vallási megújulását, valláshoz való visszatérését. A kereszténység évszázadokra visszavezethető nővel szembeni negatív antropológiája azonban nem tette könnyűvé az újfajta nőkép kialakítását. 10 11 12 A polgári társadalomban a család kötelékei között tevékenykedő nők számára újfajta követhető példákat kellett felmutatni, hiszen már kevésbé volt vonzó az apácakolostorok csendjében elvonultan imádkozó nő élete. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen egy olyan mintára volt szükség, amivel azonosulni lehetett, amelyben ellentmondások nélkül egységbe lehetett hozni az egyházi10 Religio 1972/1. félév 49. szám, 385. (n.n. Az imakönyvekről) 11 Schlögl 1995, 13. 12 Uo. 16. 872
