Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. felét Kézdiszentkereszten sikerült felvennünk,34 vagyis Erdélyben - ha még csak töredékesen is - de bizonyítottan élt a bővebb változat. A másik pedig egy olyan megjegyzése az énekesnek (aki már Forrai Magdolnának is énekelt), mely szerint ez a rész egy „betét”.35 36 Ha Erdélyben született egy bizonyos Kecskés kántor szerzeményeként ez az énekelt betlehemes, akkor egy olyan személy, aki maga is énekelte ezt, vajon miért mondja erre a részre {Hej, engem ki ébresztett fel álmomból), hogy betét? Az eltéréseken túl számunkra igen fontos, hogy a kéziratos Mezey énekeskönyv közreadói jelzik: az az ének, melynek ez {Engemet ki ébresztett fel álmomból) Evangéliumra elhangzó része, Mezey szerzemény (akrosztichonja: M[e]zei ká[ntor]). Az erdélyi pap vajon erre utalhatott? Azaz hogy ez a rész egy 19. század végi kéziratosban valóban egy másik, az akrosztichon szerint ráadásul egy Mezey szerzőségű énekben szerepel? Sajnos erre az adatközlőtől már nem tudjuk meg a választ. De fel kell tennünk egy másik kérdést is. A Mezey énekeskönyvben e „betét” egy olyan Mezey szerezte miseének része, ahol a többi, a mise más pontjain elhangzó énekek közt is vannak több szereplős tételek. De míg ott Kar, ill Sopran és Bariton Solo énekel, itt Bariton és Discant Solo, valamint Kar?6 Vagyis ha Mezey egy karácsonyi miseéneket maga komponált végig, az egyes részeknél vajon miért nem azonosan jelölte az énekszólamokat {Sopran - Discant)? Ez alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy Mezey úgy állította össze ezt a karácsonyi miseéneket, hogy átemelt egy, már meglévő, más szerzőtől (Kecskés Lajostól?) származó éneket, s a mise oly pontjára helyezte, hogy az illeszkedjék a Mezei akrosztichonba. Korábbi, a népzenei gyűjtéseken alapuló feltevésünket, mely szerint az ún. Kecskés-mise az erdélyi „Szentföld”-ön (Háromszék katolikusok lakta falvaiban) keletkezhetett, úgy módosítjuk, hogy az erdélyi szájhagyomány szerint Kecskés Lajosnak tulajdonított énekfüzér keletkezési helyét nem ismerjük, idejét pedig a 19. századra, annak is feltehetően a közepére, vagy valamivel korábbra kell helyeznünk. Hódmezővásárhelyen egy buzgó kántor Marosvásárhely környékéről gyűjtve honosította meg. Kistelekre pedig valószínűleg a Mezey énekeskönyv közvetítésével kerülhetett. Hogy a Mezey énekeskönyv akrosztichonja alapján a Kecskés-mise egyik énekét Mezey szerzeményének tekinthetjük, avagy ő emelte át Kecskés művéből énekeskönyvébe, egyelőre 34 „Bár pólyába van ő betakargatva, de ő mégis az ég és föld szent Ura.”, Pál Béla, 1. 14. lj. 35 Orbán László, 1. 14. lj. 36 A másik, Pásztortársim kezdetű énekfíizérben (Mezey énekeskönyv Nr. 112., 3. kotta) egyébként ugyancsak Bariton, Discant, Kar, továbbá Tenor I. hangfaj jelzéseket találunk Mezeynél. 858
