Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. nak sokszor ellentmondó visszaemlékezések alapján igen nehéz megállapítani a Kecskés-mise terjedését.* 15 Azonban a gyűjtések alkalmával Orbán László atya azt mondta, hogy ez a pásztormise nevét összeállítójáról kapta. Geréd Vilmos szíves szóbeli közlése alapján tudjuk, hogy Erdélyben számos helyen énekelték az éjféli latin nyelvű misén, egészen a II. vatikáni zsinatot követő liturgikus megújulásig. Általában az Introitustól Glóriáig, Gyulafehérvárott még tovább, néhol a prédikációig töltötte ki az éjféli szentmisét. Geréd Vilmos tulajdonában van egy kéziratos énekfüzet, amit a lövétei segéd kántortanító, majd szentegyházasfalui kántortanító, Ambrus Gábor 1922-ben írt, s abban is szerepel a Kecskés-mise. Geréd tud a Kecskés-misének kíséretéről is, de ebben a kéziratban nem szerepel. Geréd Vilmos szerint Erdélyben úgy tudják, hogy az éneket Kecskés Lajos írta. (Ez egybecseng fenti véleménnyel, hogy a Kecskés-mise elnevezés a szerzőre utal.) A Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézet „képezte 1858 óta az erdélyi egyházmegyének a kántorokat, sőt hazánk több püspöki egyházmegyéje is innen nyert kántorokat.”16 Sajnos azonban Kecskés nevezetű kántorra vagy tanulóra az intézmény 20. század eleji jubileumi könyvében (ahol póttanfolyamokra járók, végzettek, kántori oklevelet szerzettek névsorai egyaránt vannak) nem akadtunk. Pedig - mivel az alföldi Mezey család 19. század végi énekeskönyvében szerepelnek ezek az énekek - Kecskés Lajos nevét mindenképp a 19. században kell keresnünk Erdélyben. Geréd Vilmos szerint a Kecskés-misénél későbbi a Messiásunk született kezdetű ének, amivel többnyire nyitották az éjféli misét. Ha ezt elfogadjuk, akkor Kecskés Lajost még korábban, 1855 előtt kell keresnünk, amikor is nyomtatásszázad végi felvételét /. Kővári 2007. A Kecskés-mise gyűjtéseinkben: 1) Pál Béla (sz. 1945.), Kézdiszentkereszt (Háromszék). Gy.: Kővári Réka, Németh István 1997 augusztus 4. Jelzet: Mg 6666/16 - 6667/1.; 2) Bardoc Béla(sz. 1912.), Futásfalva (Háromszék). Gy.: Kővári Réka, Németh István 1997 augusztus 7. Jelzet: Mg 6674/36-37.; 3) Szántó Géza (sz. 1910. Futásfalva [Háromszék]), Kézdivásárhely (Háromszék). Gy.: Kővári Réka 1997 augusztus 12., 1999 augusztus 3., Jelzet: MK IX. 5810/B/18., MD 057/83.; 4) Réti Béla Ernő (sz. 1935. Kurtapatak [Háromszék]) r. k. kántor, Esztelnek (Háromszék). Gy.: Kővári Réka 1997 augusztus 15., 1999 augusztus 13. Jelzet: MK IX. 5814/A/24 - 5814/B/l, MD 061/24.; 5) Orbán László (sz. 1918. Bélafalva [Háromszék]) r. k. pap, Gyergyóremete (Csík). Gy.: Kővári Réka 1999július 30. Jelzet: MD 57/19. Fényképét /. Kővári R. 2007. (CD-ROM). 15 Bardoc Béla szerint Réti Ernő kántor vezette be Futásfalván a „Kecskés-misét”. Réti Ernő viszont állítja, hogy a fiitásfalviaktól tanulta meg hallás után, majd az esztelneki ferences rendházban szolgáló Balázs Jenő p. Aba OFM (sz. 1922 Gyergyóremete [Csik]) atyától kapta meg a kottáját, amelyet talán Gyergyóból hozhatott. Réti szavait erősíti Szántó Géza, aki Futásfalván legénykorából emlékszik rá. Orbán László emlékezete szerint az 1970-es évek közepén Gyer- gyóban énekkar énekelte. 16 Karácsony 1909, 167-168. 853
