Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Medgyesy S. Norbert: A perenyei halottvirrasztó és 17–18. századi énekei Bejczi Józsefné Hittaller Anna (1928–2015), Perenye előénekese, a verasztó éltetője emlékének
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. kezik, amelyre az előénekes Gisz-, majd E hangon recitálva, a beszéd és az ének határán szólítja fel a jelenlévő rokonságot és falubelieket: „Imádkozzunk az isteni Gondviseléshez, hogy mi ezen édesapáért / édesanyáért / özvegyért / gyermekért ezen ájtatosságunkat elvégezhessük!” Ezután újabb Miatyánk és Üdvözlégy Mária hangzik el. A verasztót az „Adj, Uram örök nyugodalmat neki...” fohász, az Úrangyala imádság, a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért elmondott Miatyánk és Üdvözlégy Mária, végül az O, édes Istenem, hálát rebeg lelkem... és az Egyetlen a lelkem, várja őt az ég... kezdetű esti imádság zárja le, harangszó kíséretében.9 A megélt vallásosság igazi helyi kincsestára a Perenyei kéziratos énekeskönyv (1855-). A két nagy részből álló, egy kolligátummá, papírkötésben ösz- szevarrt kézirat-együttes legalább hét személy keze írását őrzi.10 E kéziratosba másolva olvasható egy töredékes halotti zsolozsma és más halottas népénekek, de ezek a mai népi gyakorlatban már nem ismertek.11 Énekpéldák búcsúztató tételekre A jelenlegi énekvezető, Csire Zsuzsanna 2015 augusztusában vette át e nemes hagyomány vezetését. Előtte mintegy 30 esztendőn keresztül a rendkívüli memóriájú és tiszta, bátor énekhangú Bejczi Józsefné Hittaller Anna (1928-2015), a közösség előénekese gondozta ezt a paraliturgikus szertartást. A halottvirrasztó énekszövegeire a legnagyobb hatást a Szombathelyen, 1928- ban már 4. alkalommal kiadott, Barabás István nyugalmazott tanár, egyházi énekvezető által szerkesztett Temetőkönyv tette.12 E gyűjtemény első kiadását 9 Halottvirrasztó, halottkísérö, temetésre és gyászmisére szóló énekek - a már idézett teljes virrasztó (CD-ROM 269) mellett: Ecclesia Agatha - Éneklő Perenye CD ROM 068-071, 73a- b, 80a-d, 100a-c, 107a—112b, 117a—119b, 129a-160, 167a-c. Az Ecclesia Agathce - Éneklő Perenye audio CD-lemezen: 24-25. tétel. 10 Perenyei kéziratos énekeskönyv, 1855—. Terjedelme: 261 lap, 522 oldal. Mérete: 118 x 192 mm. A 32-37. oldal között csak a lapokat számozza, az oldalakat nem. A 40. oldalnál ugyanígy. Mutató tábla: a 105b oldaltól 6 oldalon keresztül olvasható, utána - oldalszámozás nélkül - következnek a Szent Vendel-énekek. A kézirat jelenleg a perenyei Szent Ágota-egyházközség tulajdonában van. Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015) szerint e kézirategyüttes tipikusan dunántúli sajátosságokkal bír. (Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós szíves közlése, Budapest, 2011. szeptember 29.) 11 „Zsolosma A kimúlt hívekért” címmel olvasható breviárium-töredékként a II. rész 3. énekeként, oldalszámozás nélkül; „Következnek a megholtakért mondandó Énekek” cím alatt a halottas énekek helye: I. rész, 12-17. ének. 12 Lajtha László, Erdélyi Zsuzsanna és Tóth Margit gyűjtései Sopron vármegyében, az 1950-es években számos községben megtalálták az Illyés István (1650-1711) által szerkesztett Halottas Énekek A ’Szomorú Temetések alkalmatosságára (Nagyszombat, 1693) című gyűjtemény újabb kiadásait, adatközlőik abból énekeltek bővebben: Lajtha 1956; Erdélyi 2010. Perenyében e könyv egyik 19. századi kiadásának gyakorlati alkalmazása már régen megszűnt, minden valószínűség szerint a Szombathelyen kiadott, fent említett Temetőkönyv váltotta fel a szerepét. 822
