Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

ra hármas titulusú volt89 Sőt, 1476-ban, valamikori különállásuk mementójaként egyedül a Szent Katalin-oltár rétjét említette egy oklevél.90

E megfontolásokat figyelembe véve is kijelenthető azonban, hogy az ország más városaiban is megfigyelhető tendencia Veszprémben ugyancsak tapasztalható volt: a székesegyházi oltárok száma jelentős mértékben növekedett, míg a város egyéb templomaiban alapítottak mennyisége is gyarapodott. Ennek a folyamatnak egyik jól adatolható és nyomon követhető példája volt a Porch Gergely főesperes alapította Szűz Mária-kápolna a Keresztelő Szent János plébániatemplomban. A kutatás azonban nem érhet itt véget: a későbbiek feladata lesz összeállítani a veszprémi székesegyház és a városi alsópapság személyzetét, megvizsgálni a városi plébániákat betöltő klerikusok személyét, jövedelmi és tanultságbeli viszonyait, valamint a karpapok, káplánok, oltárosok és prebendáriusok a kanonokok helyetteseiként történő közreműködését a liturgiában és a hiteleshelyi tevékenység során.

89 VO 269. (171. sz.).

90 VO 259. (165. sz.).

80