Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Gulyás Éva: Szőlővédőszentek (Donát, Orbán, Medárd) jászberényi szobráról, együttes előfordulásuk, ábrázolásuk kérdéséről

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

tott külalakját. Restaurálták, egyszínűre festették és természetesen kapott egy újabb feliratot a 2009-es felújítás is, amit a szoborcsoport talapzatának alján helyeztek el: ÁLLÍTÁSÁNAK 260. ÉVFORDULÓJÁN/ FELÚJÍTTATTA/ A VÁROSVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET/ 2009-BEN/ SZABÓ CSABA KŐSZOBRÁSZ 14

A továbbiakban az időjósló szentek szobrához fűződő néphagyományt ismertetem. A 19. század végéig szokás volt Jászberényben, hogy a húsvét utáni hatodik vasárnap körmenet indult a Nagyboldogasszony templomból a céhek, a tanuló ifjúság, a városi tanács tagjainak részvételével, akik jó időjárásért és bő termésért imádkoztak és fohászkodtak patrónusaikhoz.15 Az áldozócsütörtök előtti három napon, a keresztjáró napokon a templomban megtartott szentmise után körmenettel végiglátogatták az út menti és határbeli szobrokat, kereszteket, miközben imádkoztak, litániát mondtak, énekeltek. Ezen kívül a gazdasági év kezdetén, szent György nap táján, amikor a szőlőbeli munkák is megkezdődtek, esőért, jó időért esedeztek és védelmet kértek a természeti csapások ellen.16 Mindenszentek napján a többi út menti kereszthez, szoborhoz hasonlóan virágokkal ékesítették és gyertyát égettek előtte.

Különösen Orbán alakjához fűződtek tréfás hagyományok. Napján május 25- én szokott lenni az utolsó tavasz fagy, ami sokat árthat a szőlőnek. Ha Orbán jó időt hozott, az asszonyok hálából virággal díszítették, virágszirmokkal szórták be a szobrok talapzatát, a férfiak pedig borral locsolták meg. Ezt a régi szokást a jászberényi Hagyományőrző Egylet fel is elevenítette 2009. június 6-án az időjósló szentek felújított szobrának felszentelési szertartásán. Ha viszont elvitte a fagy a termést, bosszút álltak Orbánon és társain, amiért nem vigyáztak a szőlőre, ezért megpálcázták, bottal ütlegelték a szobrukat. Az időjárási ártalmak, a fagy veszély, a jégverés elhárításáért nem csupán a szőlővédőszentekhez, időjárási patrónusokhoz folyamodtak védelemért, hanem hittek Jézus mindentől oltalmazó segítségében is, ezért keresztet, feszületet is szoktak állítani a szőlőkben. Gyurka József jászberényi plébános 1879-ben összeírta a jászberényi kereszteket, összesen 26-ot, ebből 5 kálvária, 15 kő- és 5 fakereszt, 1-ről a leírás alapján nem derül ki az anyaga. Közülük néhányat, szám szerint ötöt a berényi szőlősgazdák állíttattak szőlőskertjükben, valamint haranglábat is a neszüri szőlőben 1826-ban, a harangot Budán öntették szent Donát tiszteletére.17 A haranglábat általában a kereszt mögött helyezték el.

14 A 2009-es felújítás körülményeiről lásd Goda Zoltán, a Városvédő és Szépítő Egyesület vezetőségi tagjának részletes beszámolóját. Redemptio XVI/4. számában, 5-7.

15 Bathó 1996,237.

16 Gulyás 1994, 119.

17 Gyurka 1879.

713