Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. azonban - amint láttuk - a Keresztelő Szent János-templomról azóta kiderült, hogy az egyik váralja településen, szegen állt annak névadó plébániájaként. Békefi a városbeli templomok sorával zárta gyűjtését.25 A rendelkezésre álló újabb források alapján szükségesnek látszik a korábbi összeállítás kiegészítése. A Szent Mihály-székesegyházban Békefi húsz oltárt sorolt fel26 (zárójelben első említésük): Szent Mihály arkangyal ([1009] 1276),27 Mária Magdolna (1435),28 Szent Afra (1336),29 Szent András apostol (1394),30 Szent András és Benedek vértanúk (1435),31 Szent Ágnes (1435), Szent Balázs (1462),32 Szent Erzsébet (1486), Szent Gál és Miklós hitvallók (1467),33 Szent Gergely pápa (1484), Szent Ilona (1462),34 Szent István király (1464),35 Szent János evangélista (1336), Keresztelő Szent János és Szent Pál apostol (1401), Szent Katalin és Szent Dorottya (1435),36 Szent Borbála (1440-1457),37 Szent Kereszt (1354),38 Szent Péter apostol 25 Célzott kutatás Békefi munkája óta nem történt. Utoljára a katolikus lexikon szócikkei sorolták fel a Szent Mihály-székesegyház oltárainak és kápolnáinak titulusait immár megkülönböztetés nélkül, pusztán az oltárok számát összegezve. Ez a lista így huszonhat kápolna- és oltár- patrocíniumot sorolt fel. Balassa-Baranya 2010,138. 26 Békefii907,24-26. 27 A püspökség 1009-ben kelt szentistváni adománylevele a Szent Mihály- (székes-) egyház javára jelölt ki négy vármegyét, azonban magát az oltárt csak 1276-ban említették először. 1009: DHA 49., 1276: VO 67. (37. sz.). 28 Az oltárt a székesegyház javainak a 15. század első harmadának végén kelt összeírásakor említették először. Az összeírás keletkezését korábban 1429-1437 közöttre tették, amit Solymosi László 1435-re pontosított. Solymosi 1989, 79. A továbbiakban az egyes oltároknál szereplő 1435-ös évszám ezt az összeírást takarja. A Mária Magdolna-oltár 1435-ben egyesítve volt Szent András és Benedek vértanúk oltárával. Fejérpataky 1887, 177. 1467-ben Vetési püspök az egyesített Szent András apostol, Szent András és Benedek vártanúk, Szent Miklós hitvalló és Mária Magdolna-oltárok igazgatóságát az őrkanonoksággal kötötte össze. VO 241-245. (152. sz.). 29 Békefi első említését 1377-re tette. Békefi 1907, 24.; 1336: VO 123-124. (79. sz.). 30 Békefi első említését 1395-re tette. Békefi 1907, 24. Rektorsága 1467-ben már egyesítve volt a Szent András és Benedek vártanúk, Szent Miklós hitvalló és Mária Magdolna-oltárokéval. VO 241-245. (152. sz.). 31 Rektorsága 1467-ben már egyesítve volt a Szent András apostol, Szent Miklós hitvalló és Mária Magdolna-oltárokéval. VO 241-245. (152. sz.). 32 Egyesítve a Szent Ilona-oltárral: MEV 254. (144. sz.). 33 Békefi első említését 1470-re tette. Békefi 1907,24. Rektorsága 1467-ben már egyesítve volt a Szent András apostol, Szent András és Benedek vártanúk és Mária Magdolna-oltárokéval. VO 241-245. (152. sz.). 34 Egyesítve a Szent Balázs oltárral: MEV 254. (144. sz.). 35 Békefi első említését 1471-re tette. Békefi 1907,24. 1464: DF 276948. 36 1484-ben egyesítve a Szent Borbála-oltárral: VO 269. (171. sz.). 37 1484-ben egyesítve a Szent Katalin és Szent Dorottya-oltárral: VO 269. (171. sz.). 38 Békefi első említését 1372-re tette. Békefi 1907,25. 1354: DF 208298. 71
