Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tatást szenvedett el, jelenleg is ebben a formában látható. Az egyetlen sor, amely teljes mértékben megőrizte eredeti állapotát, az alapképsor predellái, az alapképek elé a 18. század végén épített gyertyatartó előépítményeknek köszönhetően maradt meg. (Az egyházmegye más részein ekkor már barokk stipesekkel készültek az ikonosztázok). A predellákat provinciális mester festette, tematikájuk esetlegesnek tűnik: az Istenszülő ikonja alatt - Menekülés Egyiptomba, Krisztus ikonja alatt - Keresztvitel, a két szélső - Szent István protomártír megkövezése, és Szent György harca a sárkánnyal. Stíluseszközeiket tekintve ezek az ikonok a Przemysl melletti Rybotycze környékén működő mesterek festésmódjához kapcsolhatók. Ahogy a rybotyczei ikonokra is jellemző, narrativ elemek színesítik a kompozíciókat, így például a nagy fűrész és a kosár József vállán. Az ikonosztáz-konstrukció eredeti díszítő elemeit, a faragott architrávokat és az ikonok profilozott kereteit az 1980-as évek végén, első uzsoki kutatóutam idején még sikerült dokumentálni, de már akkor ezeket aranymetál festékkel kenték át. Azóta az újabb felvételek is arra utalnak, hogy először az ünnepsor kereteit cserélték meglehetősen durva kivitelezésű újakra, majd 2012 körül az apostorsor oszlopai is áldozatul estek a felújításnak, ezeket asztalos műhelyben sorozatgyártással készült lépcsőkorlát-oszlopokra cserélték le. Az ikontiszteletet kifejezéseként az 1980-as években a faragványokat beborító művirág füzéreket és díszkendőket napjainkra már nagyrészt eltávolították. A szentélyben álló oltár a 18. század végére datálható. Tumbájának oldalait korabeli képmezők díszítik (Ábrahám áldozata és Lukács, Máté és János evangélisták), amelyek a földig leérő oltártakaróknak köszönhetően maradhattak fenn. Az oltárasztalon álló szentségházon, a díszítő szőlővessző faragvánnyal körülfont medalionokban a három főpap, Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Bazil és Nazianzi Szent Gergely álló alakjai láthatók. Az oltár fölött emelkedő baldachin tetejét szimbolikus ábrázolás díszíti, pelikán, amely fiókáit táplálja vérével. Egyes feltételezések szerint ez a motívum a Munkácsi egyházmegyében Bacsinszky András munkácsi püspök egyik püspöki címerével összefüggésben lett népszerű.28 Azonban ez a motívum ebben az időszakban, barokk templomokban más területeken is széles körben elterjedt volt. A templombelsőt az 1990-es években sajnálatos módon műanyag lambériával, a felső gerendákat linóleummal, a központi szakasz mennyezetét pedig festett bádoggal borították be, amelyen helyi piktor kompozíciói díszelegnek, többek között pálmafákkal kiegészített Vízkereszt, illetve egy újabb Leonardo- féle Utolsó vacsora jelenet. Zugó Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott, ma a Volóci járásban 28 Приймич 2007, 74. 691
