Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. lődik a figyelem. Úgy is elég volt a rovásomon (Akkor már túl voltam két börtönön), így óvatosan kellett megközelítenem a témát. Kerestem valami ürügyet, amivel előhozakodhattam. Ez az ürügy: a merényletnél használt fejsze volt. Azt akartam látni, sőt egyenesen elkérni a kiskúti szentély számára. Benyitottam. A férfi volt otthon. Érdeklődtem, hogy jó helyen járok-e, majd rátértem a fejszére. Azt szeretném látni. A férfi készségesen eleget tett kívánságomnak és már hozta is a bűnjelet. Kicsiny, rövidnyelü jószág volt. Inkább aprófa hasogatására való volt, mint komoly erdei favágásra. Rozsét még csak lehetett vele vágni, de vastagabb fát alig. A Mária-képnek azonban elég erős volt. A nyelében még látszott a hivatalos írás abból az időből, amikor a fejsze az államvédelmi osztály egyéb bűnjelei között feküdt. Azóta is ereklyeként őrizzük. - magyaráz készségesen informátorom. - Csak ritkán használjuk, olyankor, mikor valami kényesebb dologról van szó. Kitűnő éle van, jól vág és mindenekelőtt könnyű. Megpróbáltam megszerezni, hogy elhelyezhessük Kiskúton. (Kiemelés tőlem: P. Gy.) Mikor elárultam, hogy szívesen hozok helyette egy újat, a férfi benne volt az alkuban. így a fejszét már úgy tekintettem, mint a kiskúti Szűzanya tulajdonát. valahogy látható módon akartam elhelyezni a szentély oldalfalán, alatta emléktáblával. És miért, miért se, a fejsze mégsem lett a kiskúti Szűzanyáé.143 A zarándoktemplom Szelestey „ereklye” gyűjtő szándéka jól mutatja, hogy a kép megsértésének eszközére, mint a kultusz lehetséges erősítésének darabjára tekintett. Visszaemlékezése szerint a kegyhely megújításának, illetve megépítésének gondolata is éppen a kép meggyalázása után, augusztus 16-án fogalmazódott meg benne, s az Osliba szervezett zarándoklaton Németh János szigeti plébános már 1120 pengőt is gyűjtött a nemes célra. Szelestey elképzelését Borsa Antallal osztotta meg aki „haladék nélkül nekiült és elég gyorsan elkészítette a zarándoktemplom eszmei tervét. A templom egy központi részből fog állni. Ebben lesz az oltár (még volt vörös márványom, melyet erre a célra természetesen rendelkezésére bocsátottam), az oltár fölött a kegykép. A központi részből jobbra-balra egy-egy kar nyúlik ki. Egy-egy ölelő kar. A központi rész a Szűzanya testét jelképezi, benne a szívvel, mely a kegyképben ölt testet és válik láthatóvá. A két ölelő kar a Szűzanya két karja, mely át akarja ölelni azt a néhány ájtatoskodót, akik megtisztelik őt látogatásukkal, vagy azt a tízezer hívőt, akik zarándokmenetben keresik fel őt, de át akarja ölelni Győr városát is, mert a két kar Győr irányában lesz kitárva, sőt át akarja ölelni egész Győr egyházmegyét, mert az egyházmegyének legalább há- 43 43 GYEL. Hagyatékok, letétek. Szelestey Béla hagyaték. Szent Imre plébánia V. A kiskúti szentély története 14-16. 671
