Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. és tehetetlenségének a tudatában csak szenvedni tud mellette. A kislányt ismertem, negyedikes kis növendékem volt, Marikának hívták. A család elég szűkös helyzetben van, különösen a gyakori betegségek miatt.[...] Mutattam a leletet a kórházlelkésznek: Válasza rövid, de velős volt. Csont szú. megfog halni.[...] Közben az anyát - saját kívánságára — bevontam az egyházközségi életbe.[...] De én szívesebben vettem, hogy az anyát ki tudtam csalni Kiskútra. Ezt a kis Marika is szívesen vette, mert az anya biciklin kivitte és a szabadban, ha nem is engedtem neki sok mozgást, mégis jól érezte magát. Az anya pedig szívesen dolgozott ott kint, talán a Szűzanya kedvéért, talán a kislánya kedvéért, talán egy kicsit az én kedvemért is.[...](A szeptemberi vizsgálat után) az eredmény: A kislány combján, a tuberculum maiuson semmiféle kóros elváltozást nem találtak. [,..]Ki merjem mondani: A Szűzanya meghallgatta az imámat.[...] A gyógyulás tökéletes és tartós volt. A hálatábla azonban elmaradt. Ezek a sorok álljanak itt helyette”2* (5. kép). A hálatáblák kihelyezésének oka - a fenti narratívák szerint is - mindenkor az adott élethelyzetből való megszabadulás, a kép iránti hála kifejezésének eszköze. A fenti történetek - leszámítva az adott történeti, politikai helyzetet semmiben sem különböznek a 17-18. században lejegyzett és hagyományozó- dott „csodáktól”: hihetetlen gyógyulások, megszabadulások, az elképzelt rendes életmenet akadályainak elhárulása. A kép sérülése és meggyalázása A kiskúti Madonna töretlen tiszteletét a kép háborús sérülése, majd 1947-es meggyalázása sem akasztotta meg, sőt - a politikai okokból is - nagy publicitást kapott rongálási eset még ismertebbé tette. A kép megsértésének motívuma már Sípos Mihály írásaiban is feltűnik. Az eredetmagyarázó novellában elmondja, hogy „valaki kommunista mondásokat firkált eléje... a térdeplőre. Mintha a gyerek nyilazná a holdvilágot. Az eső rég lemosta, a nap kiszippantotta a káromló szavakat. Pál talán már a Saul is. Az ő lelke bizonyosan érzi már, hogy aki hozzáfordult, aki hitt a jóságban, azon Mária segített. ,y29Az 1947-es elbeszélésben - ez időben már a kommunista meg- gyalázásra nyilván nem volt ildomos hivatkozni - már ezt írja: „Az örök ellenség azonban ott kísért mindenütt. Bár hónapokon át alig tapodta kívülünk másvalaki tiszteletadás céljából a Madonnához vezető utat, reggelenként ceruzával írt káromkodásokat kellett eltávolítani az imazsámolyról, amelyek a környék 28 29 28 GYEL. Hagyatékok, letétek. Szelestey Béla hagyaték. Szent Imre plébánia V. A kiskúti szentély története 353-354. 29 Sípos i. m. 662
