Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. KARLINSZKY BALÁZS Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15-16. században A veszprémi székeskáptalan 1464. július 3-án tett jelentést Guti Ország Mihály nádornak, mely szerint Miklós kápolnaigazgatónak a veszprémi Keresztelő Szent János plébániatemplom oldalánál lévő (capeile beate Marie Virginis ad latus ecclesie beati Johannis Baptiste de Wesprimio constructe) Szűz Mária-kápolna javaiba, azaz egy veszprémi és egy szentkirályszabadjai telekbe történő beiktatásának többen ellentmondtak. A jelentés szerint a veszprémi telken Porch Gergely somogyi foesperes, veszprémi kanonok lakott, az ellentmondást pedig Porch István fia Dénes pap, testvére Erzsébet (aki Szapi Márton felesége volt), továbbá Szapi Balázs és Gál fia Bertalan, Porch István neposai tették. A szentkirályszabadjai üres telek kapcsán az ellentmondó Szentkirályszabadjai István fia Gergely volt.1 Mivel a kutató abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kérdéses kápolna kegyurasága kapcsán több, közel egykorú forrás is rendelkezésre áll, illetve az ügy szereplői is megismerhetők, érdemes megvizsgálni, mi állhatott az iktatás megakadályozásának hátterében. Közismert, hogy a középkori Veszprém szegekre {suburbium, angulus, vicus) oszlott, s minden városrész központjában egy-egy egyházi intézmény állt, amely egyben a terület névadója is lett. A település központját a vár jelentette, ahol a püspöki és királynéi palota, a Szent Mihály-székesegyház, a Mindenszentek társaskáptalan egyháza, a Szent György- és néhány kisebb kápolna állt. A vár sziklás platója körül a várost több váralja település alkotta. A Szent Miklós-szeg a Szent Miklós, a Szent Iván-szeg a Keresztelő Szent János - középkori magyar szóhasználatban Szent Iván -, a Szent Tamás-szeg (vagy Szenttamásfalva) a Becket Szent Tamás, a Szent Margit-szeg pedig az Antiochiai Szent Margit plébániatemplom körül alakult ki. A Szent Katalin-szeg a domonkosok Szent Katalin-zárdája mellett jött létre. A vár alatti völgyben, a Séd patak szigetes kanyarulatánál található Sárszeg nevű városrész - kivételt képezve - feltehetően a terület földrajzi jellegzetességeiről nyerte elnevezését.2 1 Dreska- Karlinszky 2014 (továbbiakban: MEV 276-278. (161. sz.). 2 Gutheil 1979; Kralovánszky 1984, 189-207.; Hungler 1988, 59-119.; Zsoldos 2010, 16-17. 64
