Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Béres István: Tradíció és modernitás a bencés oblátusok közösségében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. szerint. Ugyanakkor ezt cáfolják a vallásszociológia olyan ismert alakjai, mint Peter Berger és David Martin, akik szerint a szekularizáció nem járt párban a technikai-gazdasági fejlődéssel, maradtak a világban fejlett, gazdag, de egyúttal a vallásos közéletet, kultúrát megőrző országok is.16 Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy egy komplex és még nyitott folyamatról van szó. Ma azt látjuk, hogy a lassú és helyhez kötött átadás helyett a pillanatnyi és egyetemes közlés/kommunikáció tárgya a hit. Az egyházi/vallási szocializáció hagyományos módszerei a modern társadalom kontextusában elvesztették erejüket, és a keletkezett űrt új vallásos mozgalmak töltötték be.17 Milyen ez a modem vallásosság? Olyan, amilyen a modern ember társadalmi-kulturális identitása is. Amely - némi képzavarral - a bricolage-ra, a barkácsolásra alapozódik, és amelynek eredménye egy patchwork-szerű alakzat lesz. Azt tapasztaljuk, ha nincs személyes hit, akkor a vallás kulturális ismereteit sem adják át, vagy csak nagyon töredékes formában, szabadon kombinálva az elemeket, bricolage vallásosságot kialakítva. E mögött - lássuk be - az van, hogy ha nincs személyes hit, akkor ma, egy szekuláris társadalomban már nem is kell úgy tenni, mintha lenne.18 Ez a szellemi-kulturális tér, amelyben nagy erővel nyilatkozik meg olykor a modern ember spirituális éhsége, képezi azoknak a csoportoknak, közösségeknek is a környezetét, amelyeket oblátus dékániáknak nevezünk. Ez a fajta kulturális közeg még a vallásos közösségekre is rányomja a bélyegét. Ezek a csoportok lesznek a tagjaik számára a tapasztalat terei, és a transzcendens megtapasztalásának terei is. De ugyanígy a tudás- és kultúraátadás terei is, és a személyes attitűdök megosztásának terei is. Röviden: a közösségteremtésnek, a közösség létesítésének aktusa történik meg bennük, a communio. A Másikkal való communio pedig a kommunikációval - a közléssel - fog megvalósulni, azaz a közösség a dialógus tere is.19 2. A közösség társadalmi tere A közösségek tulajdonságait - és itt nem csak a vallásos értékek mentén szerveződőkre kell gondolnunk - számba véve Anthony Cohen leszögezi, hogy azok először is egy sajátos társadalmi térben vagy lokalitásban léteznek (ez újabban a cybertér, a virtualitás is lehet!).20 Helyet foglalnak: érintkeznek és 16 Cit. Davie 2010, 94-98. 17 Tomka 2009. 18 A szekularizációról és annak elméletéről lásd: Davie 2010, 73-98, a szekularizációról és a hit „esélyeiről” lásd: Joas 2014. 19 A dialógus és a misszió kapcsolatáról lásd: Lukács 2011. 20 Kovács 2007, 10-11. 546
