Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Béres István: Tradíció és modernitás a bencés oblátusok közösségében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Saját ruhát is viselhetnek, de ez ma már kevésbé jellemző, a hazai bencéseknek nincs is. Egyetlen tárgy van, amit állandóan viselnek - rendi liturgiákon akár nyilvánosan is - egy Szent Benedek-érem. Szerzetesi fogadalmat nem tesznek, csak nyilvános ígéretet egy erre szolgáló liturgikus aktusban. Egy személy nem tartozhat egyszerre két harmadrendhez. A II. Vatikáni Zsinatig meghatározott időpontokban különféle áldásokat és búcsúkat kaphattak a harmadrendiek, ez a kiváltság megszűnt. Az 1200 után alakult harmadrendek nevüket a szerzetek férfi (első) és női (második) ága mellett alapított harmadik ágról kapták. A bencések és némely más, például a ciszterek esetében régi rendi hagyomány alapján viselik a harmadrendiek az oblatus (férfi), oblata (nő) elnevezéseket. Oblátusaik, oblátáik nem csak a római katolikus, hanem más keresztény egyházhoz tartozó, de a benedeki szerzetesi hagyományt és a Regulát követő rendeknek (rendházaknak) is vannak, így pl. az anglikánoknál, vagy az evangélikusoknál is. A bencés monostorokhoz is csatlakozhatnak nem római vagy görög katolikus vallású oblátusok/obláták, amire itthon van is példa. Ma a legnagyobb és egyben a legismertebb harmadrendje a ferenceseknek van (mai nevén: Ferences Világi Rend). Itthon 1948-ig a ferences mellett a domonkos, a kármelita és a szervita harmadrend terjedt el leginkább. A katolikus egyesületek betiltásakor nem figyeltek külön a harmadrendekre, üldözés nem érte őket, ezért csöndesen tovább élhettek, de ez a helyzet is a tagság fokozatos és erős fogyatkozásával járt, hiszen az utánpótlás kérdése megoldatlan volt. Minden jelentősebb toborzás retorziót válthatott volna ki a pártállam részéről. Szórványos és titkos harmadrendi fogadalmak voltak, így a bencés rendben is, ugyanakkor ezek pontos dokumentálása - épp az üldözéstől való jogos félelem miatt - jobbára elmaradt. 1989 után a harmadrendek működése szabaddá vált.8 Az egyik kérdésem: az általam vizsgálandó közösség, a bencés oblátusközösség esetében érzékelhető-e - a korábban említett - missziós aktivitás, illetve ami még fontos ezzel kapcsolatban: kik felé irányul - vagy kellene irányulnia - ennek a missziónak? Az én értékelésemben a mai magyar bencés oblátusközösségek - tisztelet a kivételnek - nem kifejezetten erősek ebben. Valójában egyfajta belső - ti. a katolikus egyházon belüli - hitet megerősítő feladatvállalásról van szó jobbára, mintsem külső, a külvilág, a nem hívők felé forduló intenzív misszionálásról.9 Szervezetileg nem fordulnak a 8 A bencés oblátusság gyökereiről, múltjáról és jelenbeli működéséről képet kaphatunk a számukra Beuronban szerkesztett kis kézikönyvekből is: Oer 1903 és Unter der Führung des Evangeliums 1990. 9 Ugyanakkor ezt sem tartom kis feladatnak, tudván, hogy mennyi, magát az egyházhoz soroló 543
