Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Iancu Laura: Speciális egyházi fórumok: prédikáció, püspöki körlevél
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. katolikus közösséggé válás folyamatában, a nemzeti/etnikai identitás, vallási/ katolikus identitássá változtatásában. Ismeretes, hogy a Moldvába települt, Erdély különböző részeiről származó magyar csoportok közös ismérve a római katolikus vallás és a magyar nyelv volt,38 ami egyrészt könnyítette az újonnan érkezettek integrációját, másrészt fokozta a vallás szerepét az integráció folyamatában. A moldvai magyar településeken való jelenlétének köszönhetően az egyház, mint egyetlen integráló intézmény, intézményhálózata és működése révén az itt élő közösségeket katolikus közösségé (comunitate catolicä) formálta. Az egyházi vezetés a katolikus közösségeket összetartó nyelvi és tradicionális kötelékek helyére az egyház intézményhálózatát építtette ki - az ily módon konstruált közösségnek a vezetője a püspök, aki, a tekintélye és a rendelkezésére álló hatalmi eszközei révén stb. a szekuláris hatalmi vezetőkéhez hasonló státussal és hatalommal bír. Ez a körülmény magyarázza valamelyest a moldvai magyarok vallási identitásának a hátterét és az egyházhoz való sajátos kötődésének az okát is. Ennek a folyamatnak a lebonyolításában pedig a püspöki körleveleknek meghatározó szerep jutott. 38 Természetesen a husziták, és a később letelepedett reformátusok kivételével, akiket azonban az idők folyamán a katolikus misszió rekatolizált. 538
