Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Iancu Laura: Speciális egyházi fórumok: prédikáció, püspöki körlevél

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. vallás meghatározó eleme, olyan retorikai műfaj, mely révén az egyháztanító, világképformáló tevékenységet folytat. Az ifjúsági misék prédikációi a vallás, a hit alapvető tanításait taglalják különféle interakciók és dialógusok révén. A felnőtt miséken elhangzó prédikációban a társadalmi problémák értelmezését segítő üzenetek (tanács, útmutatás) közlése és a „vigasztalás” szándéka domi­nál. A közösségi liturgián elhangzó prédikáció az érzelmi átélésre fókuszál, a diszkurzív (következtető, következetes) beszéd a tapasztalati, intuitív megisme­réssel egészül ki, legalábbis ez utóbbi révén épül be a helyiek vallásos tudatába. A prédikáció üzeneteket, értelmezéseket és értékítéleteket közvetítő médium. Hatásköre komplex, az egyén és a közösség életének egészére kiterjed, és a létezés alapkérdéseire is választ kínál. Az elhangzott tanításokat a helyi szó­beli kultúra a maga törvényeihez, a közösség a maga igényeihez igazítja. Az ismeretek egyéni szelekción, egyéni értelmezésen esnek át, a helyi világképben történő beépülési módjuk, egyéni alkalmazásuk ma is a szóbeliség keretei kö­zött történik. A közösség értelmezésében a jó prédikátor nem pusztán szónok, hanem példaadó is, a jó prédikáció pedig exemplumokban gazdag, az élet kér­déseiben konkrét, reális és aktuális útmutatást nyújt. A prédikáció nyelvezete és a prédikációkban alkalmazott műfajok alkalmazkodni kényszerülnek a kö­zösség nyelvi és műveltségbéli adottságaihoz. Ugyanakkor a téma kutatástör­ténete alapján az is elmondható, hogy a figuratív nyelv, a kép, a szimbólum és a különféle műfajok (pl. exemplum) nemcsak bizonyos típusú társadalmakban, bizonyos kultúrákban jellemzőek, hanem eredendően is hozzátartoznak a me­tafizikai jelenségek, a vallási kérdések értelmező hagyományához, azaz a val­lásos, szakrális kommunikációhoz. Püspöki körlevelek A helyi közösségek vallási és társadalmi életéhez szorosan kapcsolódó prédi­kációval szemben a püspöki körlevél nélkülözi a lokális jelleget, egyike az egy­házmegye múltját (rekonstruáló, jelenét irányító, jövőjét építő, alakító eszkö­zöknek. A plébániákra érkező püspöki körleveleket23 rendszerint a mise végén, ritkábban a prédikációt követően vagy azt helyettesítve olvassa fel a plébános. Az utóbbi másfél évtizedben kibocsátott körlevelek egy része a jeles napok­hoz (ádvent/karácsony, nagyböjt/húsvét) kapcsolódik, másik részük az egyház­megyében zajló vallási eseményekhez. A 20. század első felében kibocsátott körlevelekhez képest a ’89 utáni püspöki megnyilatkozásokban feltűnően kevés a nem szigorúan egyházi ügyekkel kapcsolatos üzenet, ilyen típusú üzeneteket voltaképpen csak olyan állampolgári vagy politikai kérdések esetén fordul elő, 23 A magyarfalusi plébánia a Jázsvásári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozik. 535

Next

/
Thumbnails
Contents