Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Összegzés Akalotaszentkirály-zentelki református egyházközség istentiszteleteivel és bibliaóráival lehetőséget biztosít a közösségi vallásgyakorlásra azok számára is, akiknek erre fokozottabb mértékben van igényük, akik pedig megelégszenek a kevesebbel is, azok is megtalálják a számukra szükséges lelki táplálékot. Ami az egyéni vallásgyakorlást illeti, nem föltétlenül áll egyenes arányban a közösségi vallásgyakorlás mértékével, az igényszint viszont hasonló. Ahogyan a közösségi hitgyakorlásnál a vasárnapi istentisztelet az alap, ugyanúgy egyéni szinten is meghatározható az általánosan szükségesnek ítélt tevékenység: ez a reggeli és esti imádság. Ehhez adódnak hozzá az egyéb tevékenységek. Az intenzív vallásos mentalitásúak mindennapjait hangsúlyosabban átszövi a transzcendenssel való kapcsolatápolás, és mind közösségi, mind egyéni ilyen irányú tevékenységeikhez jobban ragaszkodnak, nehezebben mondanak le ezekről. Ha mégis megteszik, hiányérzetük van, és próbálják pótolni valamilyen szinten azt, amiről lemaradtak. A mindennapi munkavégzés azonban nem lehet oka a hitélet elhanyagolásának, más az, ha valaki beteg vagy munkahelyi, családi kötelesség tartja vissza. Nem mellékes összetevő az idő. Aki nyugdíjas és az egészsége nem hátráltatja még a mozgásban, az nyilván nagyobb szabadsággal rendelkezik az időbeosztás terén, mint aki naponta munkába jár, és emellett háztáji teendői is vannak, illetve a családjáról is gondoskodnia kell. Befolyásoló tényező a mindennapok alakításában az is, hogy ki mekkora családban él: férjével, gyermekeivel, gyermekei vagy szülei családjával is együtt, vagy pedig egyedül. Aki egyedül él vagy csak gyermekeitől külön, annál kérdés még az időbeosztás szempontjából, hogy mikorra váija haza ünnepi ebéddel a távolabb lakó gyermekét, gyermekeit, illetve a közelben lakóknak mikor van szükségük a segítségére. Az emberi tevékenységek részletes metszeteiben, a lelassított időben láthatóvá válik a sajátos vallásos kultúra, ugyanakkor valamilyen szinten a lokális társadalom működése is. ,Д mindennapi élet olyan közeg, amelyben a tapasztalatok alapján emberi aktivitások és kapcsolatok zajlanak le, amelyben a mentalitások és ideológiák materializálódnak” - fogalmazta meg Keszeg Vilmos.42 Abban, ahogyan közösségi és egyéni szinten megéli valaki a hitét, gyakorolja vallását, tükröződik személyes értékrendje. A tevékenységek és magatartásformák többé-kevésbé tudatos, értékképzetek és értékpreferenciák alapján rendje életmóddá szilárdul. A társadalmi létezés csak akkor kielégítő, ha az individuumok és csoportok mindennapi életük során megtalálják és felépítik a számukra legmegfelelőbb életmód-stratégiákat.43 A „megfelelő” mást jelent a felekezeties illetve az intenzív vallásosságúak számára, mindkét csoportnak igénye van a vallásgyakorlásra, viszont más keretek között. 42 Keszeg 2011, 26. 43 Hajnal 1984, 58. 522
