Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. nyáron, a bibliaórák látogatottsága megcsappan, viszont - sok szomszédos gyülekezet gyakorlatával ellentétben - itt egyáltalán nem szünetelnek az alkalmak, inkább későbbre teszik a kezdési időpontot, akár 20-21 órára. A bibliaóráknak amúgy is mindig betartott szabálya (főleg a körzeti bibliaóránál, de a gyülekezeti sem szokott tovább húzódni), hogy kereken egy órát tart, nem többet. így szögezték le ezt még a Zimányi-féle evangelizációs hét utolsó napján, amikor a vendéglelkész felvázolta, mi lenne a kiscsoportos bibliaórák menete: egyetlen órát tartson, de kezdődjön pontosan, és ne teljen el az idő teázással, evés-ivással. A többség pontosan meg is érkezik, de általában nem is várnak többet öt percnél a kezdéssel, még ha konkrétan tudnak is valakiről, akinek még jönnie kell - bekapcsolódhat később. Az egyórás keretből a befejezés sem szokott nagyon kilógni, kínálmációval és kötetlenebb beszélgetéssel meg csak akkor húzódik el a körzeti bibliaóra, ha valakinek születésnapja van a csoportból. Gyülekezeti bibliaóra felváltva van: egyik héten Szentkirályon, másik héten Zentelkén ugyanabban az időpontban (szerdán este). Akik a két falurész határán laknak, azok közül néhányan ide is, oda is eljárnak. Körzeti bibliaóra öt csoportban működik kéthetente. Zentelkén két hétfői és két csütörtöki csoport működik, Szentkirályon pedig egyetlen egy péntek este. A kétféle bibliaóra liturgiája hasonló, bár vannak eltérések. Közösek a következő strukturális elemek és sorrendjük: lelkészi imádság, ének, bibliaolvasás, igeértelmezés, ének, imaközösség. A műfajból (nagy csoport - kis csoport) adódó szembetűnőbb különbség, hogy a lelkész által tartott igei bevezető a gyülekezeti bibliaórán általában hosszabb, a körzeti bibliaórán rövidebb, a beszélgetésre fordított idő pedig utóbbi esetben hosszabb. A gyülekezeti bibliaórán is mindig vannak hozzászólások, természetesen azonban, hogy mindenki nem kerülhet sorra. Körzeti bibliaórán ritka, hogy valaki ne szólaljon meg, imádkozni is többnyire mindenki imádkozik a végén, az imaközösség idején. A térbeli elhelyezkedés is más: gyülekezeti bibliaórán a székek sorokban állnak egymás mögött, a lelkész pedig egy emelvénynél ül a hívekkel szemben, míg körzeti bibliaórán a résztvevők körben ülnek - hasonlóság, hogy a lelkész mindenhol asztal mellett ül, aminek gyakorlati oka van: leteheti oda a magával hozott könyveket. A kis létszám, a körben ülés megteremt egy bensőséges hangulatot, ahol sokkal személyesebb megosztásoknak, kérdéseknek is helye lehet. A körzeti bibliaóra mindig kötetlen beszélgetéssel kezdődik, ami nem csak a korábban érkezők közt zajlik, hanem azt a lelkész is kezdeményezi, végigkérdezve mindenkit, érdeklődve a hiányzók felől is, és szót váltva aktuális eseményekről is. Itt jellemző, hogy a házhoz, ahol az alkalmat tartják, egy-két asszony akár fél órával, órával hamarabb jön, hogy még beszélgethessenek egymás közt a kezdésig. 514
