Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. „A papnak kell, hogy legyen egy ilyen összekovácsoló szerepe valóban. Mindazonáltal nem lehet mindenkit megszólítani, ez képtelenség, de azt hiszem, hogy ez az útja, hogy együtt érezzen a pap azzal a hellyel, ahol lelkiatya. Megpróbálni megtenni mindent azért, hogy egy közösség legyen - és hogy egy közösség legyünk ”50 Szavai igazolni látszanak a helyiek vélekedését és abbeli igényük jogosságát, hogy plébánosuk helyben lakó legyen. Rimaszécs (Rimavská Seé) jellemzése Rimaszécs a Gömör megyének szentelt történeti munkák állandó fontos szereplője, ezek mint a környezetéből szerepével kiemelkedő, vásártartási joggal bíró egykori mezővárost tárgyalják.51 Történetének fordulópontjai közül a vallási összetétel alakulása miatt az 1740-es év a többinél is fontosabb, amikor Koháry földesúr a 8-10 ott élő család mellé idegeneket telepített. ,^Az 1754-es összeírásban már csak a régi, örökös jobbágyok a magyarok és reformátusok, a jövevények mind katolikusok és tótok."52 A reformáció terjedésekor a teljes lakosság áttért az új hitre. Az 1750-es években már református temploma is volt Rimaszécsnek. A katolikusok anyaegyháza 1766-ban Dobóca volt. Ekkor katolikus temploma se volt, Koháry Ignácné egy hombárját ajánlotta fel kápolna céljára.53 A település Szent Pál apostol tiszteletére szentelt temploma 1805-ben épült.54 A 19. század végére a környék kisebb katolikus központjává, esperesi kerület székhelyévé vált, ám ez az állapot a korábbi századokban egyáltalán nem volt jellemző, egyfajta „katolikus építkezés” eredménye. Az 1892. évi sematizmus ezt a kistáji-egyházszervezeti szerepet már tükrözi. „Rimaszécs oppidum” plébánosa összesen 1056 katolikus hívő lelki életéről gondoskodott. Az anyaegyház 630 híve mellett a környék református falvainak katolikus lakossága és a pusztákon élő népesség tartozott hozzá. A következő települések voltak a leányegyházai (zárójelben a katolikusok számával): Csíz (29), Czakó (167), Iványi (8), Radnót (45), Újfalu O.P. (3), Zádorháza (15). A puszták száma is viszonylag magas volt: Felső -Csobánka (64), Kaczagó (23), Nándor (49), Új-puszta- Nagyvölgy (3), Alsó-Csobánka (4), Újfalusi puszta (10), Tékes-puszta (8), Kelecsényi-puszta 50 Saját gyűjtés. Vojta Richard sz. 1975. 51 Többek között: Ila 1946, III, 301-303.; Havassy 2001, 86.; B. Kovács 1997, 19., 33., 34., 58., 59. 52 11a 1946, III, 303. 53 Ila 1946, III, 303. 54 Rimaszécs - Rimavska Sec. http://adatbank.sk/lexikon/rimaszecs-rimavska-sec. Rimaszecs- Rimavska Sec. http://adatbank.sk/lexikon/rimaszecs-rimavska-sec.; Ila 1946, III, 303. 484
