Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. környékéről, mind a Balaton-felvidéki Mencshelyről vagy Takácsiból hozhatók példák, amint többet említettünk is. Ugyanakkor evangélikusoknál is több böjti alkalom szerepelt egykor, ahogy ez az 1614. évi Szepesváraljai Zsinat, majd az 1791. évi Egyetemes Zsinat végzéseiből kiderül. A XI. pont szerint böjti alkalmaknak számítottak a szerdai és a pénteki napok: „Az a szokás is dicséretre méltó, hogy böjt idején, szerdán és pénteken, beszédet tartanak a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedéséről. Ez a szokás mindenütt behozandó, de azzal a kijelentéssel, hogy ezek a beszédek egy órán túl ne terjedjenek és a munkás népet az áhítatoskodástól el ne idegenítsék. A tisztelendő lelkészek böjtöléssel összekötött bizonyos bűnbánati napokat is tartsanak, ami szintén dicséretes dolog és a keresztyénségben bevett szokás, ennélfogva ezt az áhitatoskodást egyformán kell megtartani. Ilyen bűnbánó napokul elfogadtatnak: Pál fordulása, Fülöp és Jakab, Máté evangélista napja. Ezek a bűnbánót szertartásaival ülendők meg, tehát böjtöléssel, imádságokkal, beszédekkel, nyilvános és ünnepélyes alamizsnálkodással, az egyház lelkészeinek adandó offertóriummal és az egyedül Istent megillető tiszteletadással. Be kell zárni a mészárszékeket és lehetőleg a kocsmákat is és mindazt, ami ezt a böjtöt és bűnbánatot zavarhatná, vagy áthágására okot adhatna.’’37 Igazolják mindezek a katolikus és protestáns adatok azt, hogy a böjt nem csupán étkezésre, ételekre vonatkozó önmegtartóztatás, hanem imádkozással együtt járó alkalom, ugyanakkor egyszerre szóböjt, beleszólási böjt, megszólási böjt, megszólaltatási böjt.38 Valójában minden téren minden fényűzéstől, önzéstől való tartózkodást, szigorú önfegyelmet jelent/jelentett. Ahogy a legújabban megjelent, böjti elmélkedéseket tartalmazó kötetében Fekete Ágnes református lelkész írja: „Most elindulunk együtt a keresztyén böjt útján, amelyet nagyon nehéz pontosan meghatározni: elmélyülést jelent, imádságot jelent, fegyelmet jelent... Böjtben tárjuk ki a kezünket: jó lélekkel engedjünk, adjunk, mondjunk le...”39 Gyökössy Endre szerint a böjt lelki mozdulat, amikor az ember képessé válik elfordulni önmagától azért, hogy Istenhez fordulhasson, ahonnan erőt vehet ahhoz, hogy az imádság ne monológ, hanem dialógus legyen, vagyis nem önmagáért, hanem valamiért valósítja meg a böjtöt, amely tulajdonképpen nem csak a keresztény, hanem minden más vallásban is megtalálható.40 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy ezt a böjttel összekapcsolt Istenhez fordulást a templomon kívüli népi áhítatgyakorlat nagyban megközelítette. 37 Raffay 1933. 38 Györkössy é. n., 19-30. 39 Fekete 2014, 5-6. 40 Gyökössy i. m. 63-64. 467
