Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. már kora délután ehessenek. Bár javasolták a húsételektől való tartózkodást, azonban rámutattak arra, hogy nem igazi böjt az, amikor minden más hústalan étkekben tobzódnak a hívek. Az ételen túl a szeszes italok fogyasztását szintén tiltotta a böjti rendtartás, sőt, a korai középkorban az édes szörpökét is.21 Szent Ágoston hangsúlyozta, hogy csak annyit vállaljon mindenki önként, amennyire képes. Ugyanakkor, amint Aquinoi Szent Tamás figyelmeztetett, a mohó, mérték nélküli evés, a válogatott dolgokkal élés nem böjt, mert a valódi böjt önmegtartóztatást jelent, legyen az étel, ital, sőt vonatkozik az élet egyéb területeire is. így már a 13. századtól felhívták a hívek figyelmét a szem böjtöltetésére: azaz nem kell mindent megnézni. A fül böjtöltetésére, vagyis nem kell mindent meghallani, továbbá a nyelv böjtjére, ami a silentium. Annyit kell beszélni csupán, amennyi éppen szükséges. Mindezeken túl önsanyargató böjtökről is tudunk a középkor folyamán, ami a test sanyargatásával járt (alvás elvonása, a mindennapok kényelmetlenségei, testi vezeklő eszközök alkalmazása, önos- torozás, stb.22 amelyre vonatkozóan Árpádházi Szent Margit életéből példák sokasága említhető). Különösen fontos hangsúlyozni a belső önmegtagadást, amely a kicsinyhitűség leküzdését, az elpuhultság, a csapongás megtagadását, továbbá a nehézségek elviselését, a viszálykodás kerülését és az ember rossz tulajdonságai fölötti győzelmet egyaránt jelentette, valamennyit a böjtölés részeként fogták fel, példát adva a későbbi századoknak is, egészen napjainkig. Ugyanakkor látni kell azt, hogy a szigorú böjti fegyelem nem maradt állandó. Lazulása a 15. századtól megkezdődött, amikor a püspökök felmentést adhattak bizonyos tilalmak alól. Ilyen volt pl. a tojástól való tartózkodás elhagyása, amely 1611-re általánossá lett, hisz a Nagyszombati Zsinat a Szentszéktől engedélyt kért erre, amit meg is kapott. Egyébként a mohácsi csatát követő zavaros időszakban a régi böjti szigor teljesen felbomlott, kivéve nagypénteket.23 A népi vallásosságban böjt idején szigorú előírásokhoz alkalmazkodtak a hívek, szokásaik döntő többségének nyilvánvalóak középkori előzményei. A Káli-medence katolikus közösségeiben úgy tartották, hogy aki hamvazó szerdán húst eszik, azt elviszi a „csonkaördög.'” Több helyen a böjt velejárójaként dologtiltás kapcsolódott a naphoz. A különböző munkákat jelentő tevékenységek böjtje ragadható meg a tiltásokban. Nem varrtak, nehogy belevarrják a ruhába a betegséget, nem is fontak, mert a kender gyökerét elrágta volna a „güzüegér." Egyébként a Káli-medencében ismertek olyan, az egész nagyböjtre vonatkozó tilalmakat, valamint csak ekkor végezhető tevékenységeket, amelyek nem csu21 Radó i. m. 98-99. 22 Uo. 100-101. 23 Galambos i. m. 92., 136. 459
