Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Voight Vilmos: Égi Világosság – egy magyar evangéliumi spiritiszta mozgalom és háttere. Az orvostörténész Schultheisz Emil (1923–2014) emlékére

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

ba jövő újítás a sötétben vagy erős homályban tartott spiritiszta ülés, amelyen a szellemek mozgatják a médiumot. Nem sokkal később az Ungarischer Lloyd hasábjain Grünhut (természetesen nem nevetségessé tevő) beszámolókat tehet közzé. Megalakul az „Egylet”, éppen akkor, amikor világszerte elteljed a „szellemfényképezés” - mindenütt széleskörű szkepszist és polémiát, illetve dacos védekezést váltva ki. A Reflexionen aus der Geisterwelt hasábjairól a Schöft Béla műtermében készített pesti szellemfényképeknek is híre ment a világban. Ebben az időben az orosz A. N. Akszakov azt a nézetet terjeszti el, hogy a spiritizmus jelenségei a részvevők „leikéből” származnak. Ebbe az ún. animizmus-vitába is bekapcsolódnak a pesti spiritiszták. Sajtóper, a különböző médiumok, az ellenséges és csaló szellemek egész galériája bukkan fel a beszámolókban. Grünhut és Prohászka révén az evangéliumi és meditativ vallásosság marad a szeánszok legfőbb tulajdonsága. 1897-ben több új tag lép be az egyletbe és gondolatviláguk leginkább Allan Kardec könyvét (Szellemek könyve) veszi alapul. Grünhut 1906- ban meghal, ám József médium (Merényi József 1876 -1930) és később Béla médium közvetítésével szelleme továbbra is megjelenik a szeánszokon, összegezi tanításait és igyekszik rendben tartani a spiritiszta gyakorlatot. „Csevegés” cimű beszámolói alapján 1920-ban jelenik meg Tanulmányok a spiritizmus köréből című kétkötetes önéletrajzi áttekintése. Gyakorlati célú könyve: Hogyan fejlődik valaki médiummá? Utasítások spiritiszta ülések tartására, különös tekintettel az író médiumok képzésére. Budapest, 1899.

Az 1870-től az első világháborúig terjedő időszakban nagyobb konfliktusok, látványos botrányok vagy leleplezett csalások nélküli mozgalom megőrzi gyógyító, filantróp, szinte teljesen keresztény (ám a különböző vallások egyenlőségét is elfogadó, pantheista) jellegét. Antal médium két tanulmánya: Máté evangéliumának szellemi magyarázata és Márk evangéliumának szellemi magyarázata ezt fejezi ki. József médium Manna a hit táplálásához c. szövegei már a következő korszakhoz is kapcsolódnak.

Böhm Mihályné, Papp Eszter médium (1882-1977) a két világháború közti korszak középponti szereplője. Ő egy „Névtelen Szellem” fennkölt világnézetét közvetíti. Fő műve: A Névtelen szellem közleményei Eszter médium útján (I—III. Budapest, 1929-1934). Ezen kívül Az evangéliumi spiritizmus (I—III. Budapest, 1934-1936) és a Titkos tanítások (I—III. Budapest, 1941-1937) egy olyasféle egyre fokozódó „beavatást” ígérnek, mint - mondjuk - Castaneda könyvei. A Misztériumok (1937) magának Eszter médiumnak az Írásai. Az Elszórt kalászok (I—II. Budapest, 1940) hasábjain Lajos szellem tanításai is megtalálhatók. Az utolsó óra munkásaihoz (I-IV. Budapest, 1933-1941) már Pál médium (Pátkai Pál 1898-1944) szövegei, de azonos irányúak, mint a Névtelen Szellem tanai.

412