Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.- De akkor megmutatom neked, hol szeretek itt lenni, melyek a kedvenc helyeim itt... A megszállott meggörnyedve kiment a folyosóra, és tisztelettudóan mutogatta sorban a papnak, miközben beszélt a leányból:- Ez itt a kéménykürtő, jó kormos, ezt szerettem, meg a másikat... A ház végébe érve a régi, már nem használt fából készült árnyékszékre mutatott:- Meg ezt ni... Meg a padlást is... Ezek után a lány elhallgatott. A pap szabadítóimát mondott, majd szenteltvízzel meghintette a jelzett helyeket. Erre a lány megnyugodott, és csendben elment aludni - ugyanis az említett helyek szellemi kontextusa megváltozott, így az előbb megnyilvánult területi szellem hatása a démoni zaklatásokkal küszködő személyre megszűnt. Területi szellemek Ismert beszédfordulat a genius loci, a hely szelleme kifejezés, s bizonyára sokan megtapasztalták, hogy a tér bizonyos pontján különösen jól, vagy éppen ellenkezőleg, fölöttébb nyomasztóan érzik magukat. Ennek nemcsak egyéni, lélektani eredetű hangulati oka lehet, hanem állhat e mögött természetfölötti hatás is. Egy római katolikus pap mesélte, hogy fiatal korában egyszer túrázás közben, Nagykovácsi felett a hegyoldalban talált egy barlangot. Leült a barlang szájában, és egyszer csak azt érezte, hogy egy rendkívüli öröm, egy különleges belső derű árad szét az egész lényében. Később megtudta a falusiak elbeszéléséből, hogy valamikor egy szent életű remete lakott abban a barlangban. Imádságos, Istennek szentelt élete az egykori lakóhelyét is „átitatta”, vagyis meghatározta a barlang pneumatikus kontextusát. Ezzel szemben vannak olyan helyek, településrészek, amelyet a nemzedékek óta tartó, a szó mindkét értelmében istentelen életmód szinte egyenesen az ördögnek „szentelt”. Ilyen helyeken - gyakorlatilag a saját terrénumukon - különösen nagy a démonok aktivitása és hatóereje. Lelki sebek sokaságát (elutasítottság, önbecsüléshiány, kishitűség, stb.) okozva, szinte egytől egyig deprimálhatja az ott lakókat. Egy exorcista pap mesélte, egy ilyen „negatív töltetű” falurészen élő asszony felkereste, kérve, hogy imádkozzon érte és a családjáért, hogy tudjanak végre az ötről a hatra jutni, s ne úgy éljenek, mint a környezetükben élők. A pap eleget tett a kérésnek, és rendszeresen az imáiba foglalta a családot. Múltak a hetek, hónapok, és nem történt semmi változás, egy fikarcnyi javulás sem. Ezek után felkereste a családot a lakásukban egy, 389
