Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Gyöngyössy Orsolya: Látomásélménytől a vallási társulatig. A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. másikra elhagyta rossz szokásait.28 Lánya azonban buzgó templomba járóként emlékszik vissza rá. Dánéi József esténként egymás mellé térdeltette hat gyermekét, úgy imádkoztatta őket egy falon lógó kereszt előtt. Sokszor még éjjel is felkeltette a gyerekeket, hogy egy elmaradt imádságot bepótoljanak. A vasárnapi mise után kikérdezte tőlük, hogy miről szólt a prédikáció. Mikor 1962-ben a feleség is tudomást szerzett a látomásról, nem szentelt neki különösebb figyelmet. A társulat szervezésének éveiben viszont a család minden tagja Dánéi József segítségére sietett; ha kellett zászlót varrtak, oltárteritőt hímeztek, templomot takarítottak.29 A látó olyan küldetést kapott Szent Józseftől, mely saját sorsát is megváltoztatta, de elsősorban a tágabb közösségnek adott új alternatívát. Dánéi József nem írt vallásos énekeket, próféciákat; nem vált jövőbe látóvá, halottakat sem idézett - mint ahogy az a legtöbb 20. századi látó esetében feljegyezték30 - csupán egyetlen feladatnak akart megfelelni, ez pedig az új vallásos közösség megszervezése és irányítása volt. Dánéi József azon kevés ismert szentemberek egyike, aki fő feladataként végezte egy vallási társulat vezetését.31 Az alapító az általa vezetett törzskönyvben hűen rögzítette a társulatszervezéssel járó gyakorlati teendőket, vállalt tisztségének kisebb-nagyobb kihívásait, írásképe gyakorlatlan, helyesírása botladozó, melyből arra is következtehetünk, hogy Dánéi Józsefet sajátos feladatszerepe tette „íróvá”. A társulati törzskönyvbe csak azok a történetek kerültek be, melyek szorosan a Szent Család Társaságához kötődnek; vagyis Dánéi Sándor - Orosz Istvánnal ellentétben32 - nem készített saját biográfiáját. Dánéi Józsefet egy misztikus élmény tette szentemberré, társulati vezetővé. Ugyanakkor sokatmondó tény, hogy az alapító és a jelenés emlékét a társulat tagjai 2007-ben már nem ápolták, nem érezték magukénak. Nem tartottak megemlékezést sem Dánéi József halálának, sem a jelenés évfordulójának napján. Dánéi 28 Amennyiben a társulati vezető elmondásának adunk hitelt, akkor a tápai szentemberként elhíresült Miklós István története több motívumában is megegyezik Dánéi József esetével. Tápai Pista fiatal korában tolvaj természetű, káromkodó legény volt, míg egy napon tarhonyafőzés közben maga az Isten jelent meg előtte öregember képében, és figyelmeztette, hogy hagyjon fel a káromkodással. Pista ekkoriban jóformán imádkozni sem tudott, ám nem sokkal később belépett a ferences Harmadrendbe, és csodás képességű gyógyítóként, búcsúvezetőként élte le élete hátralevő részét. Vö. Bálint 2011, 19-20. 29 Interjú Adorján Károlyné Dánéi Irénnel, szül. 1928. (2007. július 10.) 30 Pócs 1998. 31 Ebben a tekintetben Orosz István jászladányi szentemberhez hasonlít leginkább, bár az ő szerepvállalása a könyvkiadói tevékenységtől kezdve a gyógyító, látó funkción át egészen a kántori feladatok ellátásáig is kitetjedt. Bálint 2011, 82-83. 32 Bálint 2011. 319
