Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Gyöngyössy Orsolya: Látomásélménytől a vallási társulatig. A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. GYÖNGYÖSSY ORSOLYA Látomásélménytől a vallási társulatig A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai1 Csíkmenaság2 (Armá^eni) Hargita megye területén, Csíkszeredától keletre fekszik a Lók-nak is nevezett Taploca-patak völgyében. A falu egyike a legrégebbi székely településeknek, késő-gótikus erődtemploma Árpád-kori alapokra épült.3 Menaság öt kisebb közigazgatási egységre, úgynevezett tízesre tagolódik4: a falumagtól északnyugatra fekszik a völgykaréjba zárt Pottyond, a központot a szorosan összefüggő Alszeg, Középszeg és Felszeg alkotja, Menaságújfalu pedig szorosan hozzátapad a szomszédos Csíkszentgyörgyhöz. A menaságiak évszázadokon keresztül fakitermeléssel, állattartással, kisebb mértékben kender, zab és burgonyatermesztéssel foglalkoztak.5 Az etnikailag és vallásilag is egységes, római katolikus falu lakosságának száma az 1960-as években másfélezer körül mozgott.6 Itt született és élt jelen vizsgálódásunk főszereplője, Dánéi József,7 kinek 1959 augusztusában a tehenek legeltetése közben jelent meg a Szent Család. Jézus, Mária és Szent József egy vallási társulat alapításának feladatával bízta meg az álmélkodó parasztembert. A naplónak is használt társulati törzskönyvből tudomást szerzünk a csíkmenasági Szent Család Társaság alapításának kö1 A szerző az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa. 2 A falu nevét a szakirodalomban hol Ménaságnak, hol Menaságnak említik. Tanulmányban a helyi lakosok által használt, rövid e-vel ejtett változatot használom. 3 Botár 2009. 4 A tizes tömör definícióját ekképpen adja meg Bárth János: „Az újkori székely tizes önigazgatási hagyománnyal és változó mértékű önállósággal rendelkező településrész. Települési, társadalmi és önkormányzati egység. Lakossága lokális társadalmi, szomszédsági csoportot alkot, amelynek tizes-tudata összeegyeztetődik több hasonló csoport falu-tudatával, város-tudatával. " Bárth 2007,5. 5 U. Kerékgyártó 1981-84, 72. 6 A falu történetéről részleteiben lásd: Czinegéné 1982, 199-203. 7 Dánéi József szül. 1898. április 8. megh. 1970. május 5. 311
