Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ALBERT ANDRÁS Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687-1704) „Az 1568. évi tordai országgyűlés mérföldkő az eltérő hitbeli meggyőződé- süek szabad és egyenrangú együttélésének biztosításában. Az erdélyi fejedelemség példát mutatott toleranciából az akkori Európának, sőt részben a mainak is...” (Benda Kálmán) Történeti előzmények A 16. századi Európában elsőként az Erdélyi Fejedelemségben fogalmazták meg az alapvető emberi jogokat a vallás- és lelkiismereti szabadságot, valamint az igehirdetés szabadságát. A világon először az 1568-ban tartott tordai országgyűlésen mondták ki, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, amely felfogásával megegyezik és a hit Isten adománya, amely a hallásból származik. Isten Igéjének hirdetése által. Benda Kálmán, a 16. századi Erdély egyháztörténetét vizsgálva objektív megfogalmazásával felhívta a figyelmet arra, hogy nem egy spontán társadalmi, egyházi vagy teológiai kérdésről volt szó csupán az 1568-as tordai országgyűlésen.1 Az Erdélyi fejedelemségben a négy bevett 1 Benda 1994, 2. -„ A vallási türelem, a négy bevett vallást biztosító rendelkezés mögött minden bizonnyal politikai, társadalmi érdekek állottak. A két nagyhatalom közé ékelt kicsiny fejedelemség nem engedhette meg magának, hogy belső ellentétek utat nyissanak a külső ellenség számára. Ugyanakkor a tordai országgyűlésnek a hitről, mint Isten ajándékáról leírt szép mondata már előlegezi későbbi évszázadok gondolkozását, mely a nemzeti vagy politikai hovatartozástól függetleníti a vallást, és emberi jogként tisztel minden hitbeli meggyőződést. Az 1568. évi tordai országgyűlés mérföldkő az eltérő hitbeli meggyőződésűek szabad és egyenrangú együttélésének biztosításában. Az erdélyi fejedelemség példát mutatott toleranciából az akkori Európának, sőt részben a mainak is. „ 31
