Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szabad Boglárka: „Krisztusba öltözködtetek!” Tárgy és öltözködés kultúra egy zarándoklaton
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. lóságos diadalmenet volt. A Kassát, Rozsnyót, Egert is érintő útvonalat a ma is létező másolatok sokasága jelzi. 6 7 8 A Máriapócsról elszállított Hodigitria- típusú eredeti kép (az Istenszülő bal karján ül a gyermek Jézus, aki áldást oszt, és balkezében virágot tart) többet nem könnyezett; ezt ma is előszeretettel hangsúlyozzák. 2011 őszén, a határon túli görög katolikusok (a liturgia bizonyos részei románul folytak) búcsúján járva 2011 őszén lettem figyelmes a többször elhangzó mondatra: „A csoda nem pusztán a képhez, Máriapócshoz is kapcsolható, hiszen ezért nem könnyezett többször a Bécsbe vitt eredeti kép.'"1 A kegyhely elnevezés is ezen a ponton nyer teljes értelmet, hiszen maga a város lett kiválasztva Isten által, nem pusztán a könnyező szentkép. Az eredeti, Bécsbe vitt képpel ellentétben a Máriapócson lévő másolat, amit 1707-ben Telkessy István rendelésére festettek meg, többször is könnyezett, „...a pócsi másolat pedig, amely később kétszer újra könnyezett, ezáltal szinte másik „eredetivé” vált.”* Ez utóbbi kép, 1715. augusztus 1-jén 2-án és 5-én, majd 1905 decemberében ismét könnyeket hullatott. Az 1715-ös eset kivizsgálása után nyilvánította Erdődy Gábor egri püspök (1714-1745) kegyhelynek Máriapócsot. 2015-ben így tricentenárium lévén a leghíresebb máriapócsi könnyezés 300 évfordulóját ünnepli az egyház és a település is. A városhoz nem csak a könnye- zések csodái kapcsolódnak, de számos más történet is, mely mind az Istenszülő képéhez, a templomhoz, vagy Máriapócshoz, esetleg az oda vezető úthoz kötődik, nemegyszer kézzelfogható bizonyítékokkal igazolva a csodákat. Máriapócs a történelmi Magyarország egyik leghíresebb búcsújáróhelye. A kegyhely az egész év folyamán látogatott, de mint azt korábban már említettem, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: júliusban Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). A kegyhelyhez történő zarándoklatok tehát egyáltalán nem új keletűek, ám az egyház által, szervezett keretek között történő, kifejezetten fiatalok számára rendezett egyhetes program mindenképpen a 2000-es évek elejétől számít rendszeresnek. Magyarország egyik legnépszerűbb vallásos, fiataloknak szervezett eseményének, az Ifjúsági Zarándoklatnak gondolata Seszták István atya fejéből pattant ki. О volt az, aki korábbi zarándoklat-élményeinek hatására 2003-ban először szervezte meg az első Görögkatolikus Ifjúsági Gyalogos Zarándoklatot 6 Mohay 2008, 537. 7 Elhangzott: 2011 őszén, a határon túli görög katolikus hívek búcsúján, Máriapócson. 8 Mohay 2008, 535. 302
