Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Barna Gábor: Miben segít Szent Margit? Krízishelyzetek és imameghallgatások Árpád-házi Boldog Margit szentté avatási eljárásban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A dolgozat ezekre a kérdésekre próbál választ adni az imameghallgatásokat, a modem „mirákulum történeteket” tartalmazó levelek rövid elemzésével. Tekintsük át röviden, hogy milyen helyzetben, bajban, gondban fordultak a levélírók Boldog Margit - olykor már Szent Margitnak nevezve - közbenjáró segítségéért! I. Gondok, bajok, krízishelyzetek - imameghallgatások 1. Imameghallgatások betegségben A levelekben megemlített bajok, betegségek azt jelzik, hogy nemcsak a legsúlyosabb, például daganatos betegségekben fordultak Boldog Margit közbejárásáért az emberek, hanem az apróbb balesetekben is, mint pl. az ujj elvágása, ami viszont nehézzé, vagy lehetetlenné tette a mindennapi munkát. Gyakran olvassuk, hogy ígéretet, fogadalmat tettek arra, ha meghallgatásban részesülnek, akkor megírják az esetet Bőle Kornél posztulátornak, azaz ezáltal próbálnak hozzájárulni a szentté avatás sikeréhez. Máskor a fogadalom a saját hibák kijavítására, szent kilenced végzésére, Boldog Margit tiszteletének terjesztésébe való aktív bekapcsolódásra vonatkozik. Milyen betegségekről van szó? Úgy látszik, hogy bármilyen testi baj említése előfordul: daganatos betegség, szívbetegség, gerincbetegség miatti fűzőviselés, reuma, aranyér, fogfájás, égési sebek, trombózis, gyakoriak a gyermekbetegségek, tüszős mandulagyulladás, torokfájás, nem részletezett betegségek (pl. „hosszú és reménytelen betegségből gyógyulás”). Egy esetben olvasunk arról is, hogy a beteg asszony műtétjére egy Szent Margit éremmel ment be. Egy szegedi pap Margit ereklyével kéri a beteg hozzátartozóját összehozni. Egy diáklány pedig egy kis szentképről imádkozott betegségében Margithoz. Van azután néhány levélíró, aki különböző időpontban írt levelekben számolt be Margit közbenjáró segítségéről. Találunk olyan leveleket, amelyeket a gyerekek nevében, kísérő levéllel ellátva, tanítójuk küldött el Bőle Kornélnak (Csongrád, Jászladány). 2. Krízishelyzetek Ezekben az esetekben olyan helyzetekről olvashatunk, amelyekben az egyén egzisztenciálisan érzi magát veszélyeztetettnek, teljesen kiszolgáltatva a körülményeknek. Változatos helyzetek lehetnek ezek: állásvesztéstől való félelem, katonai behívó, ami állásvesztést okozhat, haragos testvérek kibékülése, rendbe lépés, gazdálkodó félelme a jégveréstől, Temesvárról menekült ügyvéd külön284
