Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

közelebbi zarándokhelyek is kialakulhassanak.12 Ebben a folyamatban a szentek kultuszainak a kidolgozása, a relikviák tiszteletének a megteremtése,13 a csodákba vetett hit terjesztése, az eredményesség széleskörű bizonyítása játszott szerepet, ami európai összefüggéseiben is alaposan kutatott téma.14A katolikus egyház keretében sor került annak a technikának a kialakítására, hogy hogyan hozzák létre a búcsújáráshoz szükséges „szent helyeket”, ahol a hívek a lehető legteljesebben, sokféle érzéki tapasztalás hatásának összegezéseként is átélhetik a szentséggel való találkozást. Már a keresztes-hadjáratokkal egy időben, majd később is Európában több helyre eljutottak relikviák, amelyek birtoklása kiemelte a templomokat a többi közül. A hívek számára új lehetőségek jelentkeztek így, hiszen a szent hely felkeresése, a bűnbocsánat, a búcsú elnyerése könnyebbé vált, mint korábban volt. Szkárosi Horváth András csúfondárosan írja:

„Az Krisztus mondja: Jertek énhozzám, mit futunk Rómába Boldogasszonyhoz Coloniába, onnét a nagy Ágba Bolcsós helyekre, a szent Jakabhoz Compostellába.

Az kinek nincsen annyi költsége, menjen csak Bátára Avagy Kassára, avagy Váraddá, avagy csak Darnóra De hol taníta minket Krisztus ez fassangózásra? ”15

A középkor végétől és az újkor elejétől az egyház igyekezett a társadalom vagyontalan rétegei számára is további új ’szent helyeket’ létre hozni. Amíg korábban a szent hely kijelöléséhez szükség volt a szentséget hordozó olyan objektumokra, mint a relikviák16 vagy az azokkal érintkező egyéb tárgyak, egyre inkább lehetővé vált az, hogy különös események mutassanak rá adott hely különleges voltára: az adott hely szentsége csoda formájában mutatkozott meg. A szent hely úgy szólván karnyújtásnyira, a mindennapi életvilág közelébe ke12 Bozóky 2010; Holl 1986.

13 Holl 1986; Klaniczay 1990.

14 Egész Európára érvényesek, például az olyan megállapítások, miszerint a kegyhelyek alapításában a 14. század végén, a 15. század elején a szentek relikviái kevésbé, miközben a csodatételek döntő többségükben játszottak szerepet. Lásd. Matheus 2000; Draäöek 1987; Sigal 1985.

15 RMKT 1881, 204.

16 A relikviák nemcsak az emlékezet tárgyai, hanem bizonyos értelemben az ‘emlékezet’ helyei is, mivel származásuk, eredetük története a szentek tartózkodási vagy temetkezési helyére vonatkozik. A relikviák származási helyei és az őrzés helyei is bele tartoznak a szakrális geográfiába

252