Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. könyvtárba számos katolikus jellegű hitbuzgalmi, társadalmi, ifjúsági és politikai lap is járt: A Szív, a Ferences Közlöny, a Mária-kongregáció, a Mária-Kert, a Jézus Szíve Hírnöke, az Élet, a Zászlónk, a Nagyasszonyunk, a Der Sendbote des göttlichen Herzens Jesu, az Alte und Neue Welt, A Katholikus Hitterjesztés Lapjai, a Szent Család, a Reménységünk, a Terciárius Közlöny, a Szent Ferenc Hírnöke és a St. Franzisci Glöcklein.136 A pécsi harmadrend egészen sajátos tevékenységi körének számított a Szent Antal Bazár nevű kegytárgy- és papírbolt működtetése. Egy katolikus kézben lévő kegytárgykereskedés gondolata, mely altruisztikus alapon a profitorientált kereskedelmet kizárva működne, a szerb megszállás éveiben (1918-1921) fogalmazódott meg Kipper Károly jezsuita atyában. Kipper atya a vezetése alatt álló kongreganista lányokkal háziipari termékeket készíttetett - talán a megszállás okozta elzártság következtében fellépő áruhiány pótlására -, majd ezekhez hamarosan hozzákapcsolódott a kegytárgyak és iskolaszerek árusítása is. Ebből kiindulva a felszabadulás után megszerveződött a Pécsegyházmegyei Jótékony Keresztény Bazár, mely bevételét teljes egészében a katolikus szervezetek és kezdeményezések céljaira fordította, elsősorban egy katolikus kultúrházat szerettek volna belőle létrehozni. Az üzletnek a ferences rend adott helyiséget a rend tulajdonában lévő bazársoron.137 Kipper atyát azonban hamarosan elhelyezték, így tőle az Urak kongregációja vette át a bolt vezetését. Az új üzlet sok gonddal küszködött, elsősorban a forgótőke hiányával és a túl drága hitellel, amelyet csak úgy sikerült megoldani, hogy egyes kongreganista férfiak saját letett pénzüket ajánlották fel a bolt céljaira. Azonban a kongregáció számára nehézkes volt a kereskedelmi tevékenység, így a vezetősége addig alkudozott a rendi elöljárósággal, hogy 1927-ben a harmadrend átvette az üzlet kezelését, melyet a ferences rend kedvelt szentjéről, Szent Antalról neveztek el. Hamarosan a Bazár helye is megváltozott: a templombővítés miatt a régi helyéről ki kellett lakoltatni, ezért a templom nyugati végénél a gyóntatóhelyiség és a szomszédos ház között lévő területen, a rendház gazdasági kapuja helyén egy földszintes épületet138 emeltek számára, a kaput pedig áthelyezték az udvar másik részére.139 A város katolikus közönsége örömmel fogadta a kezdeményezést, az üzlet 136 Assziszi Szent Ferenc pécsi III. rendjének könyvtárjegyzéke. 44-48. 137 A ferences bazársort a rendház telkén az 1880-as évek elején építették. Madas 1978, 628. 138 Az épületet a templom 1972. évi felújítása idején lebontották. Romváry 2010, 1. 228. Ugyanitt látható a bazár kirakata az 1930-as években egy korbeli képeslapon. 139 PSzFPI A Pécs-Szigeti Külvárosi Szent Ferenc Plébánia Történeti naplója. 261.; Pécsi Katolikus Tudósító, 1925. júl. 5. 25., 1925. okt. 3. 19., 1926. aug. 15. 11., 1927. júl.-aug. 23., 1927. dec. 23.25., 1933. jún. 1. 18., 1934. márc. 32. 203
