Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. két is tartottak. Ilyen kiemelkedő esemény volt a harmadrend megalapításának hétszáz éves évfordulója, amelyet 1921. december 5-8. között, a szokásos éves lelkigyakorlat keretében ünnepeltek meg. Az első három nap az előkészület ideje volt: reggel és délelőtt Jagicza Juvenál bajai zárdafőnök - a pécsi harmadrend későbbi igazgatója - a tagok részére lelkigyakorlatos elmélkedéseket tartott, este 6-kor pedig Badalik Bertalan budapesti domonkos helyettes perjel a nagyközönség számára mondott szentbeszédet. December 8-án, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén a harmadrendi énekkar által kísért ünnepi misét maga Zichy Gyula püspök mutatta be, melyen mintegy 1500-an részesültek a szentáldozásban.66 Hasonlóképpen 1931 novemberében Szent Erzsébet halálának hétszáz éves jubileumára rendeztek emlékünnepélyt.67 Időnként a harmadrend műkedvelői vidám farsangi műsort,68 illetve egyes jeles alkalmakkor, például a püspök névnapján ferences témájú színdarabot is előadtak a rendi otthonban.69 Emellett rendszerint közösen szervezték az egyházközségi elöljárósággal a plébánia farsangi műsoros teadélutánjait, sőt, ezeken időnként a harmadrend műkedvelői is felléptek, illetve süteményeket sütöttek és a cukrászpultot működtették.70 A harmadrend aktívan részt vett a plébánia és a város vallási életében is. Fájdalmas pénteken,71 Szent Anna napján (július 26.), nagypénteken és nagyszombaton szentségimádást vállaltak a ferences templomban, a feltámadási körmeneten pedig testületileg vettek részt, ahogy azt a szabályzat elő is írta.72 A város többi hitbuzgalmi társulatával együtt a harmadrend tagjai is részt vettek minden hónap első vasárnapján a székesegyházban az egész napos szentségimádáson,73 valamint a székesegyházi fényes úrnapi körmeneten is, az Oltáregylettel és a Szociális Missziótársulattal együtt legközelebb az Oltáriszentséghez, vagyis a legelőkelőbb helyen vonulva.74 Időnként a harmadrend más jellegű együttműködést is kifejtett a többi katolikus egyesülettel: például 1926-ban Virág Ferenc 66 Pécsi Katolikus Tudósító, 1921. dec. 142-144. 67 Pécsi Katolikus Tudósító, 1931. nov. 1. 18. 68 Pécsi Katolikus Tudósító, 1931. febr. 1. 16., 1931. márc. 1. 16., 1933. febr. 1. 15. 69 Pécsi Katolikus Tudósító, 1926. okt. 3. 15., 1931. nov. 1.18. 70 Pécsi Katolikus Tudósító, 1928. febr. 2. 17., 1929. jan. 1. 15., 1931. febr. 1. 16., 1931. márc. 1. 16., 1932. jön. 1. 14., 1933. márc. 1. 14., 1934. márc. 29., 1935. febr. 50., 1936. febr. 38., 1941. jan. 1. 5.; A Ferences Plébánia Üzenetei, 1937. márc. 7. 3.; Dunántúl 1937. febr. 2. 4. 71 A virágvasámap előtti péntek, Máriának, a kereszthalálra készülő Fia szenvedéséből részesülő Anyának az ünnepe. 72 A pécsi Szent Ferenc III. rendjének szabályai 1926.5.; Pécsi Katolikus Tudósító, 1928. ápr. 1. 18., 1935. márc. 69. 73 Pécsi Katolikus Tudósító, 1929. okt. 1.13. 74 Pécsi Katolikus Tudósító, 1930. jún. 1. 15. 194
