Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. alapján nem adható egyértelmű válasz, a mű előadástörténete semmiképp sem zár ki egy ilyen feltevést.192 Vagy mi másra utalhat magyar himnuszként a História! A monori istentiszteletek zenei forrásairól sokáig nincs konkrét adatunk. Énekes- könyvre, kántorkönyvre vonatkozóan az első helyi följegyzés 1854-ből származik, amikor beszerzik és mindjárt a kántor használatába adják Zsasskovszky Ferenc Manuale Musico Liturgicum című, akkor megjelent magyar-latin karénekes könyvét.193 A kiadvány alcíme: in usum ecclesiarum cathedralium et ruralium nemcsak szerkesztőjének liturgikus és zenei igényességét jelzi, hanem sejtetni engedi a monori gyakorlat igényességét is. Összefoglalás A monori plébánia sajátos helyzetben van: a váci püspökség területén és az egri fokáptalan birtokán. Kettős kötődése a hitélet kibontakozásában és az istentiszteleti gyakorlat alakulásában is szerepet játszik: a kegyúr, mint egyházi intézmény az itt tárgyalt időszakban végig figyelemmel kíséri a monori plébánia ügyeit, elsősorban monori tiszttartója, olykor más személyes megbízotlja révén közvetlenül is segíti, befolyásolja működését, a jelen dolgozatban nem tárgyalt kérdésekben is. A káptalan „hivatali” figyelme istentiszteleti-hitéleti oldalról tekintve a keretek (épületek) és a személyi feltételek (az egyházi javadalmak) biztosítását jelenti, de például a kegyúr plébános-prezentálási joga tartalmi befolyást is magában foglal. Ugyanakkor egri kanonokok a maguk személyében és személyes indíttatásból is gondoskodnak Monorról: a káptalan mint intézmény felelősségi körébe a templomi felszerelés nem tartozik bele, a kanonokok azonban sok értékes adománnyal járulnak hozzá a felszereléshez, főleg az első évtizedekben. Kiemelkedik közülük az 1820. évi nagyharang, a hozzákapcsolódó alapítvánnyal. Ezek az adományok egyfelől megnyilvánulásai a kanonokok lelkiségének, megörökítik nevüket a plébániatörténetben, másfelől inspirálói a monori hitéletnek, az istentisztelet méltó végzésének, és - a harang-alapítvány esetében - hozzájárulnak egyházi személyek javadalmazásához.194 A váci püspökség „hivatalból” ellenőrzi a plébánia működését és gondoskodik megfelelő felszereltségéről, az erre vonatkozó adatokat éppen ezért nem tárgyaltuk. Különben az első templom berendezési tárgyainak és felszerelésének anyagi szempontjairól, forrásaink többnyire hallgatnak. Hallgatásuk olykor komoly anyagi és művészi értéket takarhat, ahogyan ezt a rokokó kehely (11. kép) történetének 192 Erkel himnusza már a komponálás évében felhangzott istentiszteleti keretben (ha nem is templomban), betiltva pedig a szabadságharc bukása után sem volt. Bónis 1995, 76-87. Ide 85-86. 193 Hist. 1. kötet, 80. Bizonyára az ilyen könyvek máskor is mindjárt a kántorhoz kerültek, azért nem szerepelnek a könyvjegyzékekben. 194 Ilyen komplex módon értelmezi-értékeli az adományokat és mise-alapítványokat Mályusz 2007, 126-131. 181. egy másik történelmi korszakban. 166
