Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Vízkereszt utáni első vasárnap ünneplése, mint más vasárnapoké. - Vízkereszt utáni második vasárnap (Jézus Neve) délelőtt szentbeszéd, énekes szentmise szentségkihelyezéssel, délután Jézus Neve litánia ugyancsak szentségkitétellel. - A Vízkereszt utáni 3. vasárnap és a hamvazószerdáig hátralévő vasárnapokon a szokott vasárnapi rend, viszont ötvenedvasárnap és a következő két nap (vagyis farsang utolsó három napján) mise után kihelyezik az áldoztató kelyhet, elmondanak öt Miatyánkot és Üdvözlégytt az Úr Isten, kinek tulajdona az irgalmazás kezdetű (halotti) könyörgéssel, valamint esőért, jó időért, bajelhárításért mondott könyörgéssel. A szertartás a cibóriummal adott áldással zárul. - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén délelőtt gyertyaszentelés, körmenet, énekes mise, délután loretói litánia a szokott módon. Hamvazószerdán a hamu megáldása, a hívek meghintése hamuval, majd énekes szentmise. - Nagyböjt vasárnapjain, mint más vasárnapokon, beszéd, énekes szentmise, délutánonként pedig katekézis, egészen Áldozócsütörtökig.- Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a szokott ünnepi rend. Virágvasárnap a körmenet lefolyása a következő: az ágak megáldása, majd kiosztása a híveknek, körmenet a templom körül, visszaérkezve a templom ajtajához, következik a Dicsőség és dicséret teneked, Mennybeli királyunk kezdetű ének, „ennek három versét a kántor váltakozva énekli.” A teljes szertartást így írja le és magyarázza egy huszadik századi imakönyv, a Szeráfi lángok: „Visz- szajövet a pap megáll a templom zárt ajtaja előtt, s a templom ajtaja mögött elhelyezkedett kórussal felváltva énekli a Gloria, laus, honor kezdetű himnuszt. A végén a kereszttel megzörgeti az ajtót, s a körmenet visszatér a templomba. Ez a jelenet azt jelképezi, hogy az Úr Jézus keresztje nyitotta meg számunkra a menny kapuját.”181 A vizitációs jegyzőkönyv idézett helye (Cantor alternative in Ecclesia absolvit tres versus) tehát erre a - különben a régi misekönyvekben előírt - szertartásra utal. Nagykedden és nagyszerdán olvasott latin mise, olvasott passióval, a különböző evangéliumokból (Márk, Lukács). Nagycsütörtökön énekes szentmise után az előírt szertartás szerint elhozzák az összes szentostyát a Tabernáku- lumból, ahol máskor őrzik, egy külön helyre, azután oltárfosztás, a Diviserunt sibi vestimenta mea... zsoltár sorait recitálva (Vulgáta 21, 19). - Nagyszerdán, nagycsütörtökön és nagypénteken Jeremiás siralmait éneklik magyar nyelven.- Nagypénteken délelőtt 9 órakor a szentbeszéd és az előírt szertartások végeztével az Oltáriszentséget a Szentsírba helyezik, közben kórusban éneklik magyarul a Nyugodjál már virágom kezdetű Mária-siralmat. Azután a gyertyákat eloltják, csak kettőt hagynak égve a Szentsímál, egyet az örökmécsesben, és 181 Dám 1948,246. Vö. Lonovics 1857, 141-142. 162
