Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. szélein szokott felállítások jelentősége fejtegettetett hosszabb szentbeszédben. Adná Isten, hogy e beszédből kellő tanulságot vonjon le a monori kath(olikus) lakosság.”"9 A forrás ezúttal a keresztállítás motívumáról is tájékoztat. Hirkó, „E vallásos keblű orvos úr, gyermekéveit itt Monoron - hol édesatyja főkáptalani tiszttartó volt - töltvén, elhatározta magában, miszerint ha Isten őt tisztes állásba helyezi, az említett helyen régóta fennálló fakereszt helyett kőkeresztet emeltet, mit Isten dicsőségére - mint a keresztre illesztett kőlapra vésett aranybetűk is jelentenek - csakugyan meg is tett (.,.).”* 120 A falutól „kétnegyed óra járásra”, a ceglédi országút mellett, a plébánia földjén 1826-ban állíttatott keresztet Sajermann Mátyás vasadi földbérlő, aki 100 bécsi értékű forint alapítványt tett a kereszt „illendő” fenntartására (in decenti statu conservanda), kikötve egy évenként mondandó olvasott misét és - ha az időjárás engedi - a keresztjáró napokon a kereszthez tartó körmenetet is.121 A keresztet Schimpl József üllői plébános, kerületi alesperes áldotta meg 1826. május 3-án, a Szent Kereszt feltalálásának ünnepén (az ünnep abban az évben a keresztjáró napok egyikére esett). Amikor az időjárás kikezdte, az állíttató Sajermann Mátyás hozatta helyre, megáldották 1843. május 22-én vagy 23-án (keresztjáró napok).122 A Historia Domus bejegyzése alapján nem tudtam azonosítani, hogy 1867- ben az említett régi keresztek közül melyik helyébe állíttatott újat Rizmajer Péter monori földműves (a fenntartására szolgáló 15 forintos alapítvánnyal), amelyet azután május 12-én, húsvét után 3. vasárnap áld meg a plébános.123 Új keresztet állítottak 1862-ben a pesti úton egy tönkrement régi helyébe, amelyet a plébános fehérvasárnap - a Historia visszatérő fordulatával - „az előírt egyházi szertartás szerint” (ritu ab Ecclesia praescripto) áld meg.124 Feltehetően az 1889-ben leírt és a vasúti átjárónál álló festett fakeresztről van szó, korpusszal és félköríves tetővel, ugyancsak Rizmajer Péter 15 forintos alapítványával.125 Miután a Cegléd-Pest vasútvonal 1847-ben nyílt meg, vélhető, hogy a keresztet is akkoriban állították. 119/. m. 140-141. 120 Uo. Vö. Tvk. 1889. V. 5. - Ennek a keresztnek a történetéből látható, olykor nem egyszerű az ilyen emlékeztető jeleknek a típusba osztása: az elhelyezkedése alapján és talán felállításának eredeti motívumát tekintve is óvó, védő szerepű kereszt a megújítása során fogadalmi, egyúttal Isten dicsőségét hirdető jellé is vált. Vö. S. Lackovits 1993,110. 121 Hist. 1. kötet, 34-35. 122 I. m. 53; Tvk. 1889. V. 3. Ekkor csupán 20 forint alapítványi összeget tartanak nyilván. - E forrás szerint 1889-ben a fakeresztek mindegyikén van bádogkorpusz és félköríves tető. 123 Hist. 1. kötet, 94. 124/. m. 89. 125 Tvk. 1889. V. 4. 151
