Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A Szent Kereszt tisztelete - út menti keresztek A kereszt jele a katolikus liturgiában és magán-áhítatgyakorlatban szenthá- romságos hitvallással kísért cselekmény (keresztvetés),102 képi/tárgyi szimbólumként pedig (feszület vagy corpus nélküli kereszt formájában) „a katolikus templomnak és katolikus tájnak legjellegzetesebb szakrális ismertetőjele”.103 A megváltásra emlékeztető jelként szolgálja a tér szakralizálását, egyaránt segíti a térbeli és a lelki eligazodást.104 A kereszt kultuszának helyi adatai közül a templom berendezéseit számba véve említettük az előbbiekben a stációkép-sorozatot (1857), a hozzá kapcsolódó rítussal: a keresztútjárás első monori adata. Szakrális tárgy és liturgikus cselekmény kapcsolódik össze egy 1817-es adatban is. Schimpl József üllői plébános és Soroksár-kerületi esperes, később váci kanonok Szent Kereszt ereklyét adományoz a templomnak, ezüst ereklyetartóban, az ereklyét hitelesítő okirattal együtt. Ugyanakkor 100 bécsi forintos alapítványt is tesz a Szent Kereszt feltalálásának vagy felmagasztalásának ünnepén az adományozóért és családjáért bemutatandó énekes misére, hogy - mint fogalmaz - a monori egyházban a Szent Kereszt tisztelete előmozdíttassék105 (12. kép). Az iratot megvizsgálta és hitelesnek fogadta el az 1842. évi egyházlátogatás.106 A keresztjeiének funkcionális és tartalmi gazdagsága magyarázza a keresztállítás szokásának széleskörű elterjedtségét, a keresztállítás különösen a 18. század óta vált gyakorivá.107 Monor területén tíz 1900 előtti út menti keresztről tudunk, amelynek helyén ma is feszület áll. Az 1777. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv három keresztet említ: a templomnál, a faluvégen az üllői országút mentén, és a temetőben.108 Felállításuk idejéről nincs adat; 1782-ben csak az utóbbi kettőt jegyzik fel. Említést érdemel, hogy egykorú források szerint a temető már ebben az időben is a falun kívül volt.109 A temetői kereszt helyébe110 1798-ban újat állítanak, Viliing György111 költ102 Diós 2001. 103 Bálint 1977,1. kötet, 344. 104 Dömötör 1990, 806; Diós 2009,14. kötet, 'útmenti kereszt’ címszó (Diós István). 105 Hist. 1. kötet, 17-18. 106 Vis. Can. 1841-1842. 376-377. 107 Dömötör 1990, 806; Diós 2009, 14. kötet, 'útmenti kereszt’ címszó (Diós István). 108 Vis. Can. 1777-1779. 2. kötet, 499. 109 Az 1842. évi látogatás a falun kívüli temető megnyitását későbbre, 1793-ra teszi. Vis. Can. 1841-1842. 327. 110 A későbbi Gőzmalom, majd Bajcsy-Zsilinszky utcai kapunál. Az utcanevekhez lásd Burján 1988. 111 Lib bapt. I. 1782. A családnév 1782-től - olykor Viliin formában - szerepel; első anyakönyvi 149
