Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. kus öltözéket, térítőt, zászlót (a zászlókról külön is szólunk), így egy pótharaszti (tehát filiális) lakostól 1820-ban albát, egy monori lakostól 1821-ben vélumot kap az egyház. Utóbbi, név szerint Pekker Ádám 1830-ban hordozható (körmeneti) keresztet ad a besnyői zarándoklatokra (ad Besnyő peregrinantes deferatur)*0, amelyet a kerületi alesperes (az említett Schimpl József) meg is áld. A feljegyzés különösen figyelemre méltó, hiszen a különben népes máriabesnyői zarándoklatok egyetlen - de nem egyszeri alkalomra, hanem szokásra utaló - 1900 előtti monori adata. (A besnyői búcsújárás a kegyszobor 1759. évi megtalálása után indult meg.)80 81 Bizonyára gyalogos zarándoklatok, mint majd a két világháború közöttiek, amelyeknek menetét elbeszélésekből ismerjük, és a távolság miatt kétnaposak.82 Magánszemélyek: helyi lakosok, vagy helyi születésű pesti lakosok további adományairól 1871-ben (két kínai ezüst gyertyatartó), 1879-ben (két terítő), 1884-1885-ben (templomi csillár, két-két zászló és gyertyatartó) értesülünk. Megjelennek az adományozók között a közösségek is: a 19. század második felében Monoron is egymás után szerveződnek civil és különböző felekezeti társulatok, a katolikus társulatokról elsősorban adományaikkal kapcsolatban tesz említést a Historia Domus. A Mária Társulat hozzájárul az 1884. évi templomi csillárbeszerzéshez, a Rózsafüzér Társulat 1886-ban és 1992-ben két-két zászlót, 1887-ben két sárgaréz gyertyatartót adományoz, 1898-ban pedig a templommal szemközt álló nepomuki szobor felújításának költségeiből vállal részt (a szoborról lesz még szó).83 84 Monori harangok „A harang és a harangszó elválaszthatatlan a régi magyar falvak és mezővárosok népének vallásos életétől. A harang zúgása hívott, figyelmeztetett, jelzett, hírt adott. Hívott a templomi szertartásokra, figyelmeztetett az egyéni ájtatosság és az ima elvégzésére, alkalomadtán jelezte a veszélyt, hírt adott az élet nagy fordulóiról (...)."M Említettük, a monori katolikusok első kis torony nélküli temploma mellett különálló harangláb volt, két kisebb harangjáról az első híradás 1777-ből való, amikor azokat Eszterházy László Pál püspök felszentelte (Üllőn, az ottani egy80 Hist. 1. kötet, 41. 81 Varga 1997, 50-53. 82 Mononak két világháború közötti besnyői zarándoklatainak lefolyását Pollich Julianna szóbeli közléséből ismerem. 83 A társulatokról lásd 30. jegyzetünket. 84 Dömötör 1990, 349. 146
